Oldal 29 [29]
OCR
2.8. A nyolcadik epitaphium Basilius Marothi (Maróthi Vazul) hat gyermekének, Zsuzsannának, Annának, Magdolnának, Klárának, Imrének és Gábornak a halálát siratja, akiket szintén mind a pestis vitt el (inc. Christus ad astra vocat pueros aetate tenellos, no. 75). 3. Panegyricus Scaliger" a retorikai müfajt jelölö szöt a görög mavynyvptc (tinnep, ünnepi gyülekezet’) szöböl magyaräzza, &s alapvetöen dicsöitö beszedet jelent. A következő verseket egyertelmüen ide sorolhatjuk: 3.1. A Ioannes Storciusnak irt 13 disztichonnyi vers a trencséni polgärt és rajta keresztül magát Irencsént dicséri (inc. Civibus ingenuae quos enutriere Camenae, no. 17). E köztársaság nem a mulandó gazdagságtól ragyogó, hiszen a vagyon mulandó, a magasba szökő falak pedig úgyis leomlanak. Dicséretet inkább az általa táplált tudós férfiak miatt érdemel. Ezek közül lenne az egyik Storcius. 3.2. Mader Ioannes Prunonust (Pruno, Bruno) és testvérét, Paulust galgóci németeknek nevezi az 6ket dicséré 17 disztichonban (inc. Salve longinquis doctrina cognite terris, no. 59). A versböl kiderül, hogy Paulus iskolatärsa is volt Madernek. Az ismert életrajzi adatok alapján valószínűleg 1577-1578-ban Zsolnän. A könyv tartalmazza Ioannes Prunonus levelét is, aminek a végén üdvözletét küldi testvére, Paulus, valamint egykori tanára, Petrus Barossius is. A levél megemlíti, hogy Mader korábban küldött versét sok barát jelenlétében hangosan felolvasták. Nincs évszám a levélen, csak az október 14-ei dátum. Viszont a szöveg tartalmából, a levélíró és a trencséni Petrus Barossius megidézéséből arra lehet következtetni, hogy Trencsénbél irta a levelet Prunonus. Mivel a levélből az is kiderül, hogy Mader a korábban küldött levélben, vagy versben Colacinusról és a zsolnai iskola felgyújtásáról is említést tett, ezért szinte biztos, hogy e levél írásakor még Zsolnán tartózkodott. Mader kikövetkeztetett életrajzi adatai alapján a Prunonus-levél keltezésének pontos idejét 1578. október 14-ére tehetnénk, csakhogy ismert életrajzi adatai szerint loannes 1578-ban Iglauban, Jénában és Lipcsében tanult. Ha ezek a fejtegetések igaznak bizonyulnak, akkor mindebből az is következik, hogy Mader a Prunonus testvéreknek írt verset nagyjából 1578 szeptemberében írhatta. Mader egy másik levelet is közölt loannes Prunonustól Wittenbergből, 1581. szeptember negyedikéről (app. 36). 3.3. A Simon Jesseniust dicsérő 39 disztichonnyi verset csak jobb híján nevezhetjük panegirikusznak (inc. Mane novo gradiens lapidosi in littore Vagi; no. 29). Mader az alkalmi versektől szokatlan líraisággal igyekszik dicsérni Jesseniust. Igaz, tanári állásának előmozdítását szeretné érte cserébe kapni, ha már úgyis annyit tanult mindenfelé. A vers 12 disztichonnyi bevezető részének elején költőnk elmeséli, hogy egy 51 SCALIGER 1561, 160-161. © Läsd részletesebben: MoLNAR 2024, 136-137. Läsd még: Kiss 2018, 207-210. 27
