OCR
ha jobbat nem tud, akkor hallgasson. Egyszerre szól Maderhez és az olvasóhoz a Petrarcánál is megtalálható bölcsességgel, miszerint könnyebb járt úton más nyomait követni, mint keresgélve kitaposatlan úton előretörni (zutius esz aliena segui vestigia, quam si arripias nullo te praeeunte viam). Mader is tudös költök nyomdokain jár, és most Mader könyve is út azoknak, akik olvassák. Sartorius az ötödik részben Madert dicsérve biztatja, hogy ne hagyja abba se a versírást, se pedig a tanítást. Hosszú életet kíván neki, hogy még több könyvet adhasson ki. A verset valószínűleg a kötethez írta 1588 elején. 0.7. Egykori trencséni tanárától, Petrus Barossiustól is olvasható egy rövid, ajánló epigramma Mader könyvéhez, amelyet — miként a versből megtudjuk — a kései utókor is dicsérni fog (inc. Ut genitor patrii storeas declarat amoris; app. 8). 0.8. Christophorus Mazurkius, a trencséni iskola segédtanitdja azt irja versében, hogy fiatal, öreg, sőt az egész kései utókor nagyon sokat köszönhet majd Madernek (inc. Multum, crede mihi, debent iuvenesque senesgue; app. 9). Kelj fel gyorsan sírodból Colacinus, dicsérd dallal tanítványodat, aki oly sokra becsült téged és iräsaidat! Tämadj fel tiszteletre méltó apa és írj költeményt annak, akinek lelkében az erény szeretete uralkodik! Gyorsan elmúlik minden, de azoknak a hírneve, akiket Mader könyve megőriz, örökkévaló lesz (fama perennis erit; Ov. am. 1, 10, 62; Verg. Aen. 9, 79.) 0.9. És ha már Mazurkius elő akarta Colacinust csalogatni a sírból, Mader elő is csalja egy versével, amelyet egykori zsolnai tanárától közöl (inc. Ergo tui genitor gnati lege credulus ista; app. 16). Ezt valószínűleg Colacinus akkor írta, amikor Mader Sárospatakon tanult. 0.10. Apja, Nicolaus Mader egy verssel szerepel a kötetben, amelyet fia bártfai tanulmányainak éveiben írt valamikor 1577 nyara elétt (inc. Quae mihi misisti, fili carissime, nuper; app. 14). A kéltemény válaszvers több ismeretlen versre, amelyben Valerian beszámolhatott apjának — többek között — bártfai tanulmányairól. A 3—6. sorból megtudjuk, hogy ezek az apának nemrég (xuper) küldött versek az érzékeny ifjúság és a helyes gyereknevelés módszerének a tanúi. De azt is jól mutatják, hogy Valerian mennyire előrehaladt a költészetben. Az apa versének színvonala azért azt is mutatja, hogy költőnk a családi házból már nem kevés műveltséget és költői tehetséget hozott magával. Nicolaus verse egyszerre szól a büszkeség, a szeretet és az atyai jótanácsok nevelő célzatú hangján. Külön, szép szavakkal dicséri bártfai tanítóit is. 2 Az egyik olyan vers a kötetben, amelyet nem Mader írt és nem is Madernek címezték, szintén Petrus Barossius szerzeménye Proteus címen (inc. Proteus undifluum primo vertatur in aeguor; app. 40). Fontosnak tartom felhívni a figyelmet rá, mert a kötet filozófiával leginkább átszőtt költeménye. A verset 1586. július 13-ára keltezte és Forgách Simonnak ajánlotta. Barossius Próteusz szimbolikus alakján keresztül költői képekkel foglalja össze a káosz és rend kozmogóniai, kozmológiai összefüggéseit. A filozófusok Próteusz mitikus alakjának finom rejtvényébe (suwd-ili aenigmatre) burkolták a világ leírását. Persze a semmirekellő köznép (improba plebs) mindebből semmit sem ért, de megérteni sem akarja. A másik olyan vers, amelyhez Madernek csak mint szerkesztőnek lehet köze, Georgius Fabricius három disztichonnyi verse Melanchthon tanulni vágyó gyermekeknek szóló jótanácsáról (inc. Dicebat puero, clarus pietate Melanchthon; app. 10), és Simon Jessenius sajat epitaphiuma (inc. Dum vixi semper studui didicisse quid essem; app. 43). OKAL 1986, 150. 53 22