OCR
hangvétele alapján nincs is okunk azt feltételezni, hogy Mader ne indult volna el a nagyjából 110 kilométeres útra. Egy levél szerint 1600. március 21-én már biztos Irencsénben lelkészkedet Utolsó információnk róla, hogy 1605-ben Märkusfalvän (Markusovce, SK) volt lelkész." t.> Ill. A Libellus exercitiorum poeseos scholasticorum (1588) Egyetlen ismert művét 1588-ban adta ki Mantskovit Bálintnál Galgócon (Hlohovec, SK).5 Ennek pedig egyetlen ismert példányát Bécsben az Öszerreichische Nationalbibliothek őrzi (35.X.164). Ez a példány Hieremias Sartoriusé lehetett, amelyet a beírás szerint egy orvosnak adott. A dedikált könyv címzettje nem csak az elhalványodott beírás miatt olvashatatlan, hanem a ráragasztott könyvtári jelzetet tartalmazó címke miatt is: ,,<...> Medicinae Licenciato d. d. hunc libellum, amicitiae ergo Hieremias Sartorius jam Scholae Trenchinii Rector 14 Junij: Anno D. 1588." De a dedikáció annyiból mégiscsak fontos, hogy ezek alapján a kötet 1588. június 14-e előtt kijött a nyomdából. Mader a Libellus exercitiorum verseinek nagy részét diákként írta és — legalábbis a könyv címe szerint — az alkalmi költészet formuláriumának, mintagyűjteményének szánta mindazok számára, akik érdeklődnek a költészet iránt. A könyv két fő részre osztható. Az első rész, amely a könyv főcíme alá sorolható, Mader 77 saját versét, és peritextusként 12 neki címzett verset tartalmaz. A második részben Libellus adoptivus cím alatt 27 neki címzett verset és négy levelet gyűjtött össze. Ezt a formai megoldást bizonyára Georg Sabinustól" vette át, akinek a verssorait nemcsak többször használta fel (lásd a jegyzetekben), hanem egyik versében (no. 12) néven is nevezi (10. sor). Az egész versgyüjteményt ,a kôltészet iskolai gyakorlatainak kônyvecskéjeként a versfaragás mesterségének újoncai számára" adta ki, amelyből , elsajátítható, tökéletesíthető, megszerethető és memorizälhatö” az ars versificatoria tudománya. A XVI-XVII. századi poétikák jó része is ugyanezt a módszert alkalmazza, és inkább példák segítségével, mint definíciókkal igyekszik az érdeklődőt kiképezni. (Ez igaz Scaliger Poerices libri septem-jére is.) A könyvecske tanító jellegét mutatja az is, hogy Mader a margón macskakörmök segítségével hívta fel a figyelmet azokra a sorokra, szakaszokra, ame35 PÁLFY 1965, 102. (Az eredeti dokumentum a háborúban megsemmisült.) 36 ELEM I/2, szerk. CSEPREGI 2015, 7. 37 BorsA 1964, 164-165. 38 Illésházy Istvan (1541-1609) tulajdonäban is volt egy példány Mader könyvéből. Az Illésházy-javak lefoglalásáról felvett 1603. november 11-ei jegyzőkönyv-fogalmazvány szerint a trencséni várból érkezett Esztergomba. A felvett cím is jogászfogalmazványra utal: Valeriani Maderti executio poetica. (Adattár 11, 1983, 151.) Valószínűleg ez nem ugyanaz a példány, mint amit ismerünk, mert Hieremias Sartorius 1604ben halt meg. SABINUS 1563, Z4R. 15