Oldal 223 [223]
OCR
Szöveggyűjtemény hogy megmentse az egészet. Ennek alapján azok a törvények, amelyek arányos terhelést okoznak, igazságosak, lelkiismeretben kötelezők és törvényesek. Ám a törvények kétféle módon igazságtalanok lehetnek. Egyik módon, ha ellentétesek az ember javával, ellentétesek a fentebb mondottakkal: vagy a céljuk alapján, amikor valamely elöljáró olyan terheket rak az alattvalókra, amik nem a közjót, hanem a maga vágyainak kielégítését vagy saját dicsőségét szolgálják; vagy a törvényhozó szempontjából, amikor valaki olyan törvényt hoz, amire nincs hatalma; vagy a formájukra tekintettel, amikor egyenlőtlenül terhelik meg a közösség tagjait, még ha pedig a közjóra is irányulnak. Az ilyenek inkább erőszakosságok, mint törvények, mivel , úgy tűnik, hogy nem törvény, ami igazságtalan", ahogy Augustinus mondja (De lib. arb.) [I, 5. fej.]. Ezért az ilyen torvények nem köteleznek lelkiismereti fórumon, hacsak nem esetleg a botrány vagy a zavar elhárítására, ami miatt az embernek a saját jogáról is le kell mondania; Mt 5 [40-41] szerint: , Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, add oda a köntösödet is. S ha valaki egy mérföldre kényszerít, menj vele kétannyira." Másik módon a törvények igazságtalanok lehetnek, ha ellentétesek Isten javával: ilyenek például a zsarnokoknak bálványimádásra vezető törvényei, vagy bármi más, ami ellentétes az isteni törvénnyel. Az ilyen törvényeket semmiképpen sem szabad megtartani, mivel , inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek", ahogy az ApCsel 5 [29] mondja. Az első ellenvetésre tehát azt kell mondanunk, hogy ,minden emberi hatalom Istentől van, és ezért aki a hatalommal szembeszáll" oly dolgokban, amik a hatalom rendjéhez tartoznak, , Isten rendelésének szegül ellen" (Róm 13) [1-2], és ezáltal válik bűnössé lelkiismereti fórumon. A második ellenvetésre azt kell mondanunk, hogy ez az érv olyan emberi törvényekből indul ki, amelyek Isten parancsa ellen irányulnak. Ezekre nem terjed ki a hatalom rendje. Ezért ilyen esetekben az emberi törvénynek nem kell engedelmeskedni. A harmadik ellenvetésre azt kell mondanunk, hogy ez az érv olyan törvényből indul ki, amely jogtalanul kárt okoz az alattvalóknak. Erre a hatalom Istentől engedélyezett rendje nem terjed ki. Ezért az ember ilyen esetekben sincs kötelezve arra, hogy engedelmeskedjen a törvénynek, ha botrány és nagyobb károkozás nélkül ellenállni képes. 5. szakasz. — Vajon mindenki alá van-e vetve a törvénynek? Az ötödik problémát így közelítjük meg: úgy látszik, hogy nem mindenki van alávetve a törvénynek. 1. Csakis azok vannak alávetve ugyanis a törvénynek, akik számára a törvényt hozták. Ámde az Apostol azt mondja (ITim 1) [9], hogy ,a törvényt nem az igaz ember számára hozták". Tehát az igazak nincsenek alávetve az emberi törvénynek. 221
