Oldal 166 [166]
OCR
HOMICSKÓ ÁRPÁD OLIVÉR tőleg ahogy a kérdést több elméleti tanulmányban is vizsgálják." Ezek mind egyoldalúan, csak a beteg szemszögéből elemzik a kérdést, az egészségügyi ellátást végző orvost kirekesztik vizsgálódásukból. A beteg jogainak minden esetben összhangban kell lenniük az orvos részére előírt kötelezettségekkel, de álláspontom szerint soha nem írható elő elvárásként az orvosok részére olyasmi, ami ellenkezik a gyógyítás legalapvetőbb erkölcsi törvényével. Kiemelendő, hogy az élete végstádiumában lévő betegnek, aki adott esetben súlyos, gyógyíthatatlan betegségben is szenved, joga van fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez, ? továbbá a hospice ellátáshoz. A haldokló beteg gondozásának (a továbbiakban: hospice ellátás) célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi és lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése. Ezen cél érdekében a beteg jogosult fájdalmának csillapítására, testi tüneteinek és lelki szenvedéseinek enyhítésére, valamint arra, hogy hozzátartozói és a vele szoros érzelmi kapcsolatban álló más személyek mellette tartózkodjanak. A hospice ellátást lehetőség szerint a beteg otthonában, családja körében kell nyújtani. A hospice ellátás magában foglalja a haldokló beteg hozzátartozóinak segítését a beteg ápolásában, továbbá lelki gondozásukat a betegség fennállása alatt és a gyász időszakában. Látható, hogy a magyar jogalkotó széles körben rendelkezik a haldokló beteg gondozásáról, az egyén méltóságát a középpontba helyezve, de az orvosi hivatás alapvető törvényét is figyelembe véve. Az orvos nem élhet vissza betege kiszolgáltatott helyzetével, nem sértheti emberi méltóságát, figyelembe kell vennie szemérem- és szégyenérzetét. Még kilátástalannak tűnő esetben is vigaszt kell nyújtania, erőt adva betegének. Feltétlenül el kell kerülnie a beteg tárgyiasulását, amelynek következtében esetté, a kutatás tárgyává, vagy sorszámmá valhat.** Az orvos nem segédkezhet öngyilkosságban, és nem segítheti betegét a halálba. Ennek megszegése kirívóan súlyos etikai vétség.? Az orvos köteles a tőle elvárható módon betege fájdalmát, félelemérzését csökkenteni." A hivatásetikai alapelvek tehát az orvosi tevékenység gyakorlása tekintetében fontos és részletes előírásokat tartalmaznak olyan kérdésekben is, amelyeket az egészségügy területén irányadó jogszabályok is tartalmaznak általános jelleggel, de az Alaptörvényből is levezethetőek. A Ld. például: Tóth J. Zoltán: A passzív eutanázia mint „az ellätäs visszautasitäsähoz való jog" dilemmái — alkotmányjogi megközelítésben. Jogelméleti Szemle, 2015/4. sz. 2., http://jesz.ajk.elte.hu/2015_4.pdf (Letöltes: 2016. december 29.) 2 Eütv. 6. §. 23 Eütv. 99. $ (1)-(4) bekezdes. 4 MOK Etikai Kódex, II. 1.3. pont (4) bekezdés. 5 Uo. II. 1.3. pont (17) bekezdés. 6 Uo. II. 1.3. pont (18) bekezdés. 164
