Oldal 135 [135]
OCR
A normatív etika három irányzatáról Minden egyes erény (és minden egyes vétek is, negatív formában) egy hasonlé szerkezetti, Rosalind Hursthouse (1943-) altal v-szabdlynak nevezett magatartásmintát generál." A v-szabdlyok ugyanakkor , homályos", értékelésre nyitott arezaikus fogalmak segítségével kerülnek megfogalmazásra, tehát csak olyan szituációkban tűnnek működőképesnek, amikor viszonylag egyértelmű, hogy az adott erény mit kíván meg a cselekvőtől. Bonyolultabb morális dilemmák, például két vagy több erény ütközése esetén a v-szabdlyok hasznavehetetlennek tűnnek, mert nem adnak útmutatást arra nézve, hogy az erények közötti konfliktust miként kell rendezni. Az erényetika képviselői válaszképp rámutatnak arra, hogy ez az érv felhozható egy másik etikai irányzattal, a deontológiával szemben is, hiszen a deontikus kötelezettségek ugyanúgy ellentétbe kerülhetnek egymással, mint a különféle erények. A probléma megoldása is hasonlóképp történik: mindkét irányzat azzal érvel, hogy feloldható morális dilemma esetén az erények, illetve a kötelezettségek ellentéte pusztán látszólagos." A látszólagosság felismerése és a helyes döntés meghozatala azonban erényes jellemet, erkölcsi tapasztalatot és gyakorlati észhasználatot feltételez, és nem szorítható egy előre meghatározott döntési eljárás keretei közé. Arisztotelész az erényekről A modern erényetikai irányzatok nem mindegyike arisztotelianus,” de harom Arisztotelészhez kapcsolódó fogalom szinte mindegyik elméletben kulcsfontosságú szerephez jut: az erény (aréte), az okosság (p)ronesis) és a boldogság vagy ,jól-lét" (eudaimonia). Arisztotelész etikája teleologikus jellegű. Elmélete szerint nem azért teszünk meg bizonyos dolgokat, mert önmagunkban helyesnek ítéljük őket, hanem mert olyannak találjuk ezeket, amelyek közelebb visznek bennünket az ember számára jóhoz." A Nikomakhoszi etika a következőképp kezdődik: , Minden mesterség és minden vizsgálódás, de éppúgy minden cselekvés és elhatározás is, nyilván valami jóra irányul; tehát helyes az a megállapítás, hogy »j6 az, amire minden iränyul«. [...] S mivel sokféle cselekvés, mesterség és 5 A Hursthouse által v-rw/e-nak (virtue-rule-nak, vagyis erény-szabálynak) nevezett magatartásszabályok az előző bekezdésben említett módon formalizálhatóak: , Cselekedj úgy, ahogy egy erényes (a konkrét szituációtól függően: becsületes, nagylelkű, igazságos, bátor stb.) személy cselekedne az adott helyzetben!" A v-rule magyar fordítása ennek megfelelően erény-szabály vagy e-szabály is lehet. Hursthouse 1999, 36. Ez az állítás, mint azt korábban a 3. fejezetben láttuk, elsősorban Kant kötelességetikájára igaz. 5 Lásd pl. Swanton 2003; Slote 2001. 76 Ross 2001, 253. 74 133
