Oldal 135 [135]
A normatív etika három irányzatáról
Minden egyes erény (és minden egyes vétek is, negatív formában) egy ha¬
sonlé szerkezetti, Rosalind Hursthouse (1943-) altal v-szabdlynak nevezett
magatartásmintát generál." A v-szabdlyok ugyanakkor , homályos", érté¬
kelésre nyitott arezaikus fogalmak segítségével kerülnek megfogalmazásra,
tehát csak olyan szituációkban tűnnek működőképesnek, amikor viszonylag
egyértelmű, hogy az adott erény mit kíván meg a cselekvőtől. Bonyolultabb
morális dilemmák, például két vagy több erény ütközése esetén a v-szabd¬
lyok hasznavehetetlennek tűnnek, mert nem adnak útmutatást arra nézve,
hogy az erények közötti konfliktust miként kell rendezni. Az erényetika
képviselői válaszképp rámutatnak arra, hogy ez az érv felhozható egy másik
etikai irányzattal, a deontológiával szemben is, hiszen a deontikus köte¬
lezettségek ugyanúgy ellentétbe kerülhetnek egymással, mint a különféle
erények. A probléma megoldása is hasonlóképp történik: mindkét irányzat
azzal érvel, hogy feloldható morális dilemma esetén az erények, illetve a kö¬
telezettségek ellentéte pusztán látszólagos." A látszólagosság felismerése és
a helyes döntés meghozatala azonban erényes jellemet, erkölcsi tapasztalatot
és gyakorlati észhasználatot feltételez, és nem szorítható egy előre meghatá¬
rozott döntési eljárás keretei közé.
Arisztotelész az erényekről
A modern erényetikai irányzatok nem mindegyike arisztotelianus,” de harom
Arisztotelészhez kapcsolódó fogalom szinte mindegyik elméletben kulcsfon¬
tosságú szerephez jut: az erény (aréte), az okosság (p)ronesis) és a boldogság
vagy ,jól-lét" (eudaimonia).
Arisztotelész etikája teleologikus jellegű. Elmélete szerint nem azért te¬
szünk meg bizonyos dolgokat, mert önmagunkban helyesnek ítéljük őket,
hanem mert olyannak találjuk ezeket, amelyek közelebb visznek bennünket
az ember számára jóhoz." A Nikomakhoszi etika a következőképp kezdődik:
, Minden mesterség és minden vizsgálódás, de éppúgy minden cselekvés és
elhatározás is, nyilván valami jóra irányul; tehát helyes az a megállapítás, hogy
»j6 az, amire minden iränyul«. [...] S mivel sokféle cselekvés, mesterség és
5 A Hursthouse által v-rw/e-nak (virtue-rule-nak, vagyis erény-szabálynak) nevezett ma¬
gatartásszabályok az előző bekezdésben említett módon formalizálhatóak: , Cselekedj
úgy, ahogy egy erényes (a konkrét szituációtól függően: becsületes, nagylelkű, igazságos,
bátor stb.) személy cselekedne az adott helyzetben!" A v-rule magyar fordítása ennek
megfelelően erény-szabály vagy e-szabály is lehet. Hursthouse 1999, 36.
Ez az állítás, mint azt korábban a 3. fejezetben láttuk, elsősorban Kant kötelességetiká¬
jára igaz.
5 Lásd pl. Swanton 2003; Slote 2001.
76 Ross 2001, 253.
74
133