A lényeg azonban az ember ún. másodlagos reprezentációk megalkotására
való készségének megléte, amely feltételét jelenti minden /udatos konstrukci¬
ónak, akár tárgyakról, akár pedig ideákról van szó." Témánk szempontjából
az ún. gondolati és szociális konstrukciónak"? van kitüntetett jelentősége,
amelyek a tudatban sokszor mint különféle szabályok jelennek meg. Igen fon¬
tos ebből a szempontból a nyelvnek mint sajátos reprezentációs rendszernek
a kialakulása, " amely az anyagi vilägra vonatkoz6 tapasztalatokat éppúgy
képes közvetíteni, mint az azokkal kapcsolatos másodlagos reprezentációkat, a
különféle terveket és szabályszerűségeket.
És ezen a ponton a humánetológiai tények közül a jog jelenségéhez talán
legközelebb álló emberi tulajdonsághoz, a szabálykereséshez, a szabálykövetés¬
hez és a szabályok dominanciájáboz jutottunk el. Az ember ugyanis — konst¬
rukciós készségétől is vezetve — szinte ösztönösen keresi az őt körülvevő világ
összefüggéseit, szabályait. Ez az emberi tulajdonság éppoly szükségszerűen
vezetett el a tudomány kialakulásához, mint a már említett imizációs készség
a művészetek legkülönfélébb megnyilatkozásaihoz." S minthogy mind a tu¬
domány, mind pedig a művészet egymástól viszonylag eltérő evolúciós sajá¬
tosságunkból ered, vélhetően ezért fogadjuk el nehezen az olyan művészezez,
amely konstrukciós vonatkozásainkra épít és inkább spekulatív, mint utánzó
jellegű, és ezért azt a tudományt, amelyben több az imitációval kapcsolatba
hozható inzuíció, mint a konstrukciós igény.
A szabályokat azonban nem csupán keressük és felismerjük, hanem
előszeretettel hozzuk is létre." Ezen a ponton pedig a rangsor és a dominancia
jelensége merőben új dimenzióba helyeződik. Kialakul ugyanis a szabályok
dominanciája, a szabálykövetés, amely a csoporthűség fontos eleme," és amely¬
nek során a domináns egyed helyébe valamely olyan szabály lép, amelyet a
társadalom elfogad." A szubmisszív (behódoló), altruista, indoktrinálható
ember tehát nagyjából akként engedelmeskedik a szabálynak, mint ennek
előtte a domináns egyednek. A szabálykövető képesség olyan újdonságot
hozott el, amely az emberi együttműködés merőben új minőségének nyitotta
meg a lehetőségeit. Mindennek alapvető feltétele volt a csökkent agresszió,
ám a szabálykövetés — amint arra Csányi rámutat" — maga is szolgálta a
konfliktusok minimalizálását és az agresszió további csökkenését.