Page 21 [21]
OCR
Ki volt Filiczki János azóta is az MTA Irodalomtudományi Intézetének archívumában — vákuumkamrájában — hever a kézirat. A könyv szerzője Bencédy József, aki később a nyelvtudományok felé fordult. Nem túlzás azt állítani, hogy a Filiczki-irodalom egyik legfontosabb — ha nem a legfontosabb! — szövegével van dolgunk. Ez annak ellenére is igaz, hogy Bencédy nincs különösebben elragadtatva Filiczki életművétől, amelyből szerinte ,józanság, unalmas és egyhangú pietas árad". Pár száz év alatt a , második Ovidius" megítélése mily nagyot zuhant irodalmár körökben! Nagyjából a következő idézetekkel lehet összefoglalni Bencédy véleményét, aki nemcsak , ismertetni, hanem értékelni" is szándékozott a szepességi poétát: , Filiczki költészetét legjobb esetben is csak mint átlagos iskolai teljesítményen felülemelkedőt szabad tekintenünk". De ,ha valamit, azt föltétlenül Filiczki érdemeként kell elkönyvelnünk, hogy tisztában volt teljesítménye középszerűségével s belátva annak szerény és szűk körét, szemmel láthatólag nem vágyódott magasabbra".? Bencédy alapos munkát végzett, ismerte Lotichiustól kezdve az összes Filiczkivel foglalkozó szöveget (leszámítva Odlozilík tanulmányát) és lelkiismeretesen végigolvasta a Xenia és a Carminum liber köteteket. Jó érzékkel és éles szemmel foglalta össze, és adott egy nagyon jó kiindulópontként használható vázlatos képet a további kutatásokhoz. Idézett szöveghelyekkel mutatott rá a leginkább horatiusi, de vergiliusi és martialisi mintákra is. Végül azt sem túlzás állítani, hogy ha kiadták volna ezt a méltatlanul elfeledett kéziratot, akkor a magyar és nemzetközi figyelem is könnyebben terelődött volna Filiczki életművére, így viszont teljesen visszhangtalan maradt az elmúlt több mint hetvenöt évben. Az Antonín Iruhláf és Karel Hrdina nevével fémjelzett, majd Josef Hejnic és Jan Martínek folytatásában megjelent cseh-morva humanista lexikonsorozat 1966-os, második kötetében találkozunk megint Filiczki nevével. A korábbiakhoz képest a szócikk újdonsága, hogy szisztematikus könyvészeti adatokkal rendezi Filiczki addig ismert művelt. Habár pár évvel később Ján Misianik szlovák irodalomtörténetében csupán pár oldalt szentel Filiczkinek, mégis egy fontos szövegről van szó.? Odlozilík tanulmányára épít, de már ismeri Szombathi életrajzát is. Újabb adatokat ő sem ismer, de a Melzernél felbukkanó 1580 körüli születési év helyett 1585 körülit ad meg. Misianik az első, aki a történész, levéltáros árgus szemeivel olvasó Odlozilíkhez képest már inkább irodalmi szempontokra helyezi a hangsúlyt. Igaz, közben azért a marxista korszellem jegyében igyekszik Filiczki költészetének jövőbe mutató, polgári jellegét is hangsúlyozni, aki — Misianik ideológiailag kötelezőnek tűnő célozgatásai szerint — a Carminum liber második kötetének epigrammagyűjteményében a társadalmi osztályok negatív figuráit szatirikus, gúnyolódó hangnemben tűzi tollának hegyére. #3 Benc£py 1946, 76, 79. 34 TRuuLAk, Hrpina, Heynic, Martinek, ed., Rukovét 1966b, 144-145. 3 Mi81antKk 1974, 153-157. 19
