Seite 174 [174]
OCR
ÖSSZEGZÉS Az idéző igék vizsgálata után megállapítható, hogy azok eltérő minőségben adhatják vissza az idézett diskurzus beszédcselekvését. Az igék aszerint kategorizálhatók, hogy a MONDÁS sémájából mit dolgoznak ki és jelenítenek meg. Az igék szemantikai kategorizációjához a mond válhat kiindulóponttá. A mond ugyanis a MONDÁS tekintetében a leginkább általános jelentésűnek, a MONDAS eseményséma egyik prototipikus megvalósulásának tekinthető. Ezen ige esetében ugyanis a MONDÁS összetevőiből nem kerül vagy nem egy összetevő kerül a figyelem előterébe. A mond-hoz képest a többi ige a MONDÁS egy-egy jelentésösszetevőjét dolgozza ki. Az eltérő módon történő kidolgozás azt eredményezi, hogy az igék a mond-hoz és egymáshoz való viszonyukban kevésbé neutrálisnak, illetve specifikusabbnak, valamint specifikusnak tekinthetők. Ezek alapján az állapítható meg, hogy az idéző igék jelentéshálózatot alkotva sugarasan rendeződnek el, amelyet a MONDÁS jelentés-összetevőit eltérően kidolgozó neutrális és specifikus igék adják. E két pont között bizonyos igék a neutrális mond-hoz, míg bizonyos igék a mond jelentésszerkezet egyes összetevőinek kidolgozása miatt a specifikus igék kategóriájához állnak közelebb. A neutrális(abb) és specifikus(abb) igékkel alkotott idézések elemzése arra mutatott rá, hogy az idézés konstruálása során meghatározóvá válhat, hogy az sow idéző a mondás beszédaktusát milyen szemantikájú igével adja vissza. Az idézés során az idéző igék alkalmazása ugyanis az aktuális megnyilatkozó perspektívájának érvényesülését szemléltethetik. Az aktuális megnyilatkozótól eltérő személy megnyilatkozásának idézésként történő hozzáférhetővé tétele során a mutató névmási elemek jelenléte az idéző újrakonstruáló tevékenységének az eredménye. Alkalmazásuknak kérdése azzal kapcsolódik össze, hogy az idéző az újrakonstruálás folyamata során milyen módon és fokon kívánja a saját értelmezői perspektíváját a figyelemirányítás eljárásán keresztül kifejezésre juttatni, illetve mennyire akarja az idézetet a figyelem előterébe helyezni. Az idézésben működő mutató névmási elemek funkciójához kapcsolódóan előtérbe került, hogy a mutató névmások alkalmazásának kérdése nem vizsgálható önmagában. Használatuk elsősorban a mondás beszédcselekvését megvalósító igék szemantikájával és az értékelő, illetve a relációs elemek alkalmazásával hozható összefüggésbe. A mutató névmási elem vizsgálata arra mutatott rá, hogy az újrakonstruálás során a mondás beszédcselekvését megvalósító specifikus(abb) igék önmagukban képesek az aktuális megnyilatkozó perspektíváját színre vinni, illetve a figyelemirányítást elvégezni. A mutató névmási elem deiktikus funkciója az idézésben skaláris természetűnek tekinthető. Az egyenes idézésben a rámutatás" funkcióját tölti be. A grammatikai függést jelöltté tevő idéző konstrukciókban alapbe¢ 172 ¢
