Oldal 146 [146]
OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN — a MONDÁS eredményét dolgozza ki, például a megállapítása szerint. s, főnév által: — a MONDÁS egészét kidolgozva (megfogalmazás), — a MONDÁS eredményét kidolgozva (megállapítás). Az 5-7. ábrák eredményeit egymáshoz viszonyítva is érdemes megvizsgálni abból a célból, hogy mely idézési módban mi válik kidolgozottá a MONDÁS-ból. Az egyenes idézésben az igék elsősorban a mondás aktusának egészét jelenítik meg. Ehhez képest a szabad függő, illetve leginkább a függő idézésben a változatosabb jelentéstartalmat színre vivő igék a MONDÁS egy jelentés-összetevőjét kidolgozva jelenítik meg az idézni kívánt diskurzus beszédcselekvését. Ez — mint arra már Az idéző igék fejezetben is rámutattam — az idéz6 interpretälé folyamatának következményeként is értelmezhető, ami egybevágna azzal, hogy ezekben az idézésekben az ő perspektívája (referenciális központja) az idézetben is dominánsabban érvényesül. Emiatt ebben a két idézésben jelennek meg azon igék, amelyek egyfelől a MONDÁS-nak egy részét dolgozzák ki, lehetőséget adva az idéző értékelő, értelmező pozíciójának is a megjelenítésére, vagy azt metaforikusan jelenítik meg (például meglát, feltár). Az idéző igéknek és az egyéb nyelvi lehetőségeknek egymáshoz való viszonyítása során az is látható, hogy azok a szubjektivizáció"? eszközévé válhatnak: az idéző értelmezői és interpretáló folyamata valósulhat meg abban, hogy a MONDÁSból egy-egy összetevő előtérbe állításával teszi elérhetővé az idézetet. Ez az idézet elérését, így értelmezését is nagyban meghatározza. Az idézés funkciója ekképp ismét azt állíthatja a figyelem előterébe, hogy nem az idézés ténye, hanem az abban közöltek válnak meghatározóvá ezekben a szövegekben. Emellett szükséges hangsúlyozni azt is, hogy mindhárom idézésben kiemelkedővé válik a szerint névutó alkalmazása, amely egyfelől lehetőséget ad az eltérő nézőpontú vélemények összevetésére, másfelől az idézetet csupán mint egy lehetséges értelmezés--t teszi hozzáférhetővé. Amennyiben az idézetet idéző mondat - és nem csupán egy hivatkozás - kiséri, a tudatosság szubjektumának megjelenítésén és az idézetre rámutatni vagy utalni képes mutató névmáson kívül más, az idézetet kontextualizáló kifejezés is megjelenhet. Ezen elemek használata ugyanakkor nem vált dominánssá a vizsgált idézésekben, csupán 3796-át jellemzik, ezért ezeket egy ábrán szemlélsow tetem. Alkalmazásuk viszont az idéző konstrukciókra jellemzővé vált. 121 Lásd A kognitív nyelvészet áttekintése fejezet. + 144 +
