OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A TUDOMÁNY SZAKSZÖVEGEIBEN a tudatosság szubjektuma, illetve annak vélekedése, elmélete, álláspontja kerülhet a figyelem központjába. A mondás aktusát elvégző nyelvi eszköz az idézés tényét teszi explicitté úgy, hogy mindeközben az eredeti diskurzus medialitását is megjelenítheti (ír), de emellett az idézőnek az idézett részben közölt tartalomhoz történő reflexív viszonyuläsät is reprezentälhatja. Az 5-7. äbräk peldäiban a MONDÁS-t reprezentáló nyelvi eszközök azonos jelentés-összetevője a mondás aktusa. A MONDÁS megjelenítése az idézésekben — a nyelvi reprezentációkban profilálódó eltérő jelentés-összetevők miatt — viszont nem azonos módon történik. Az ír — mely a diskurzus medialitását is képes megjeleníteni — a MONDÁS tekintetében neutrálisabb jelentésű. Ehhez képest viszont elsősorban a függő és a szabad függő idézésben a legtöbb nyelvi elem (például kimutat, szembesül, kiindul, rámutat stb.) a MONDÁS-nak az idéző általi értékelését és értelmezését is megvalósítja, az idézőnek az idézet propozicionális tartalmához való szubjektív viszonyulását is reprezentálja." Az idézéskor alkalmazott, a MONDÁS-t megvalósító nyelvi eszközök aszerint kategorizálhatók, hogy a MONDÁS-ból mit dolgoznak ki, illetve mennyire juttatják érvényre az idézőnek az idézethez járuló attitűdjét, szubjektív viszonyulását." Ezek alapján a következő, hangsúlyozottan nyitott kategóriák jelennek meg ebben a pozícióban: s ige:a MONDÁS-t mint tevékenységet jeleníti meg, jelentésszerkezete profilálhatja: — a teljes esemény leképezését a medialitäs előtérbe helyezésével (ír, szól), — a mondás intenzitását (hangsúlyoz, említ), — a kidolgozás módját (vizsgál, bemutat, leír, jellemez), — az esemény célját (definiál, feltár), — az idézet egy összetevőjét (rámutat, összpontosít), — az esemény végeredményét (összegzi, összefoglal). + aszerint névuto: az idézethez köthető személy előtérbe helyezése (például Descartes szerint) és az idézett diskurzust mint véleményt megjelenítve, de a mellette megjelenő főnév ezt árnyalhatja: — a MONDÁS egészét dolgozza ki, de ebben az adott elméleti keret nézőpontja kerül előtérbe, például a megközelítése szerint; 419 Vö. Az idéző igék. 129 Lásd Az idéző igék fejezetet. s 143.