Page 138 [138]
OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN (21b) , A vakuemlék olyan alkalmat idéz fel, amikor rendesen egymástól külön kezelt két narratívum - a történelem folyása és a saját életünk folyása — egy pillanatra egymás mellett sorakozik fel" (Neisser 1993: 453)?" (21c) Mindazonáltal Tolcsvai Nagy Gábor arra is utal, hogy a szövegvilág — bár lényegét megőrzi — különböző típusú szövegek esetében különböző módon valósul meg (Tolcsvai Nagy 2001: 124)*°° (21d) Rosch a kategorizäciés müveletek, az elmebeli feldolgozás szempontjából három tulajdonsägcsoportot külônitett el adatai alapjän (Rosch 1977: 41-42)*1 (21e) Plett (1988: 131-132) ramutat, hogy a retorika története során átfedések, érintkezések alakultak ki az ékesszólás, a poétika és általában az irodalmi formák közt, a nyugat-európai hagyományban ezek , természetes egységeket" alkottak, de a klaszszicizmusig , a retorika őrködött a poetológiai gondolkodás fölött"? (21f) Az emlékezés folyamatában elsőrendű szerepet betöltő séma , múltbeli reakciók, múltbeli tapasztalatok aktív szerveződését jelöli" (Bartlett 1985: 293)"9? A (21a-b) példák egyenes idézést valósítanak meg. Az alapvető különbség a kettő között az, hogy amíg a (21a)-ban az idézés tényét a hivatkozás és az idésoa zőjel alkalmazása mellett az idéző rész is jelöli, addig a (21b)-ben csupán az idézőjel hívja fel arra a figyelmet, hogy az írásjellel jelölt szövegrész teljes terjedelmében a beágyazott megnyilatkozó referenciális központja érvényesül. Az idézet után alkalmazott hivatkozás feloldásával ugyanakkor az idéző rész is megalkotható: a név a tudatosság szubjektumát jelöli (Neisser), a diskurzus lelőhelyére utaló megjelölés a beágyazott szövegrészlet kontextualizáló elemeit hozhatja mozgásba. A (21c-d) a referenciälis központ működése alapján függő idézést valósítanak meg. A (21c) a függő idézés azon eseteit szemlélteti, amikor az idéző rész és az idézet külön jelenetben válik kifejtetté. A (21d)-ben viszont az idézet nem külön jelenetként, hanem az elemi jelenet egyik összetevőjeként reprezentálódik. Ez és az ehhez hasonló esetek narratív idézésként is értelmezhetők." A (21e-f) példák a referenciális központ működése alapján szabad függő idézést valósítanak meg: az idézetben az aktuális és a beágyazott megnyilatkozó referenciális központja is megjelenik, utóbbi az idézőjel által válik felismerhető399 Andó: A beszélt nyelvi történetmondások, 2006, 85. 100 Tátrai: A narratív diskurzusokról, 2006, 161. 11 Tolcsvai Nagy: A szövegtipológia megalapozása, 2006, 51. Fehér: Szövegtipológia a retorikai hagyományban, 2006, 21. 103 Andó: A beszélt nyelvi történetmondások, 2006, 84. 402 104 Vö. Az idéző konstrukciók. + 136 +
