Oldal 137 [137]
OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A TUDOMÁNY SZAKSZÖVEGEIBEN kinthető bejáratottnak, illetve a tudomány diskurzusterébe bevontnak. Az idézés nyelvi tevékenysége tehát a konvencionalizáció, illetve a kanonizáció folyamatában is részt vállal." A továbbiakban azokat az idézéseket elemzem, amelyekben - a fenti példákhoz képest — a perspektivizäcié ténye explicitebbé välik. A vizsgált anyagban az idéző konstrukciók az alábbi megoszlásban figyelhetők meg: 100 90 80 70 60 51,48 50 40 30 24,03 20 9,52 8,46 10 6,51 0 KI — egyenes idézés függő idézés szabad függő idézés u összetett jelenet elemi jelenet 2. ábra. Az idéző konstrukciók eloszlása (99). A vizsgált nyelvi mintában a leggyakoribb idézés a függő idézés (75, 5196), majd a szabad függö (14,97%), vegül az egyenes idézés (9,52%) (läsd 2. ábra). A függő és a szabad függő idézésnél az is megfigyelhető, hogy az idézet egy elemi jelenet részeként jelenik meg. Ez a szabad függő idézést magasabb százalékarányban jellemzi (elemi: 8,46%, összetett: 6,5196). A függő idézésnél magasabb százalékban jelent meg az összetett jelenetben való konstruálási mód, tehát amikor mind az idézet, mind az azt elérhetővé tevő idéző rész is nyelvileg explicitté válik. De emellett a narratív idézés is 24,0396-ban jellemezte a vizsgált tanulmányokat. Fontos szólni arról is, hogy az egyenes idézéseknél megfigyelhető az, hogy az idéző rész egy hivatkozásra csökken. Ez a 2. ábrán látható 9,52% közel egyharmadat (3,01%) jellemezte. A 2. ábra idézési lehetőségeit az alábbi példák szemléltetik. (21a) Hasonlóan fogalmaz Lux (1981) is: , A szövegfajta formálisan jegyek kombinációjaként írható le (melyeknek száma szövegfajtánként állapítható meg)" (Lux 1981: 233)39 #7 Felvethető, hogy ugyanez a folyamat játszódik le például a szállóigék kialakulása során is. #8 Tolcsvai Nagy: A szövegtipológia megalapozása, 2006, 45. e 135 e
