Page 92 [92]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN
mutattak akkor, ha az idézés kidolgozása összetett jelenetben történt, továbbá
közel hasonló arányban jelent meg az aktuális megnyilatkozó referenciális köz¬
pontjának teljes áthelyeződésén alapuló egyenes, valamint az át nem helyeződé¬
sével jellemezhető függő idézés.
A mond-hoz képest specifikus(abb) jelentésű igéknél (bizonygat és említ) az
figyelhető meg, hogy ezek jellemzően függő idézésben vesznek részt. A mond-hoz
viszonyítva a két specifikusabb jelentésű ige további különbségeket is mutatott
a nyelvi minta elemzése során. Ez úgy összegezhető, hogy a bizonygat elsősorban
a függő idézést összetett jelenetként megvalósító, míg az említ legfőképp a nar¬
ratív idézésben vett részt.
Az, hogy az idézés során a MONDÁS milyen igével válik elérhetővé, a követke¬
ző fejezetben egy részletezőbb vizsgálat keretében kerül bővebb kifejtésre.
AZ IDÉZŐ IGÉK
Mivel a jelen munkában - a tudati folyamatok visszaadását nem érintve — azok¬
kal az idézésekkel foglalkozom, amelyek egy, az aktuális megnyilatkozótól elté¬
rő személy nyelvi tevékenységét (mondását) teszik hozzáférhetővé, továbbá
azokkal, amelyekben az aktuális beszélőtől eltérő személy megnyilatkozását az
idézés során egy ige jeleníti meg, ezért szólnom kell azokról az igékről, amelyek
idézéskor ezt a jelentést valósítják meg.
sow
Az idéző igék és szemantikai jellemzésük
Az idéző igékhez kapcsolódóan egyfelől azt elemeztem, hogy az idézés során a
MONDÁS-t mely igék tehetik elérhetővé, másfelől azt, hogy ezt miként valósít¬
hatják meg: a MONDÁS-t átfogóan vagy egy-egy összetevő előtérbe helyezésével
jelenítik-e meg.
+ 90 +