OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN IDÉZŐ KONSTRUKCIÓK AZ MNSZ2 ALKORPUSZAIBAN Ebben a fejezetben azt vizsgálom, hogy az idéző konstrukciók jellemzővé válnak-e az MNSZ2 alkorpuszaira.”” A vizsgálathoz három eltérő szemantikájú ige (mond, említ, bizonygat) részvételével megalkotott idézéseket elemzek az MNSZ2 valamennyi alkorpuszában. A három eltérő szemantikájú ige felhasználásával végzett vizsgálatot az indokolta, hogy a jelen fejezet központi kérdésének megválaszolása után — a következő fejezetet előkészítve — arra is rá tudjak kérdezni, hogy az idéző konstrukciók az idéző igékre jellemzővé válnak-e. Anyag és módszer A vizsgálathoz három eltérő szemantikájú igét választottam, amelyek az idézés során eltérő módon adják vissza a beágyazott megnyilatkozás beszédaktusát. E három ige a következő: mond, említ és bizonygat. Mind a három igének a perspektivizációt prototipikus módon elvégző E/3. kijelentő módú, múlt és jelen idejű, tárgyas ragozású alakjait vizsgáltam (mondja, mondta, említi, említette, bizonygatja, bizonygatta) az MNSZ2 valamennyi alkorpuszának (beszélt nyelvi, hivatalos, sajtó, személyes-fórum, személyes-közösségi, szépirodalom és tudományos) 250-250 példányból álló véletlen listája alapján."" Az MNSZ2 alkorpuszaiban a bizonygat-ra nem minden esetben tudtam 250 példából álló véletlen mintát venni, mivel ezekben a kategóriákban a vizsgált igealakok kevesebb találatot adtak: a bizonygatja a beszélt nyelvi alkorpuszban 10, a hivatalos alkorpuszban 21, a személyes fórumban 70, a szépirodalmiban 144, a tudományosban 979; a bizonygatta a beszélt nyelvi alkorpuszban 38, a hivatalosban 20, a személyesfórumban 55 találatot ad. Ezért ennél az igénél a százalékok megállapítása a felsorolt alkorpuszokon belül e találati számok alapul vételével történt. A véletlen listákat manuálisan elemeztem. A manuális elemzés során kizártam az igekötős igéket, mert ezek módosíthatják az igék jelentését (például lemond), 275 Figyelembe véve, hogy az MNSZ2 alkorpuszai nem teljes mértékben fedik le a szövegtípus/ műfaj kategóriáit, csak óvatosan fogalmazom meg azt a célt, hogy a későbbiekben ez a vizsgálat alapjául szolgálhat annak a vizsgálatához, hogy az idéző konstrukciók szövegtípusra/műfajra jellemzővé válnak-e. Az MNSZ2 alkorpuszainak összetételére lásd Oravecz, Csaba — Váradi, Tamás — Sass, Balint: The hungarian gigaword corpus, http://www.lrec-conf.org/proceedings/ lrec2014/pdf/681_Paper.pdf (Letöltes: 2023. majus 30.); a szévegtipus/miifaj kategóriáira lásd Kuna Agnes — Simon Gabor: Mifaj, szovegtipus, szévegfajta. Nézőpontok, kategóriák, modellek a szövegnyelvészeti kutatásban, Magyar Nyelv, CXIII. évf., 2017/3, 257-275. 276 Lekérdezés dátuma: 2023. január 10. + 80 e