Seite 73 [73]
OCR
AZ IDÉZŐ KONSTRUKCIÓK Az aktuális megnyilatkozónak a teljes idézésre kiterjedő aktivitása — amit az is mutat, hogy az egész idézés az ő referenciális központjából kerül megalkotásra — abban is megmutatkozhat, hogy az idézni kívánt diskurzusnak csak a propozicionális összegzése valósul meg. A függő idézésben az idéző jelenet és az idézet nyelvileg explicitté válik. Ebben az idézésben explicitté váló szintaktikai viszony miatt az idéző jelenet főmondatként, az idézet mellékmondatként értelmezhető. A kettejük szintaktikai viszonyát a hogy kötőszó teheti explicitté (12h). Ez a függő idézési mód kialakulásával hozható összefüggésbe: két önálló mondat került egymással szoros grammatikai viszonyba úgy, hogy a mondást tartalmazó mondatnak alárendelődött az azt tartalmilag kifejtő másik mondat, például Látja/Mondja. Hogy esik (hogyan esik"). —- Látja/Mondja, hogy esik. A kettejük grammatikai függését a hogy (vagy a magyar nyelv alakulástörténetében a "hogy" jelentésben alkalmazott mert) kötőszó reprezentálhatja.??? A fentiek alapján értelmezhető főmondatban az utalószó semlegesen dolgozhatja ki a MONDÁS-t megvalósító alaptagnak egy fogalmi alszerkezetét — a (12h)-ban például az azt — , arra , utalva", ?"" hogy az alszerkezetet a mellékmondat fejti ki. A függő idézés esetében a mellékmondat—fomondat sorrend kevésbé megszokott.? Ennek oka az lehet, hogy a hogy-gyal kezdédé mellékmondat — az idézés funkciójától elszakadva — inszubordinálódik.?" Közbeékelődéskor — mint az a például a (12i)-ben látható — a kötőszó módosul. Az idézőnek ebben az idézésben is lehetősége van arra, hogy az idéző részben eltérő fokon és módon adja vissza az eredeti diskurzus körülményeit, illetve a saját reflexióit is explicitté teheti. A metapragmatikai tudatosság alapján ezt az idézési módot megvalósító idézések is eltéréseket mutathatnak fel. Az egyenes idézéssel szemben ugyanakkor ezt az idézést nem kíséri a perspektivizációt jelölő változatos írásjelhasználat. Ez azzal hozható összefüggésbe, hogy ebben az idézésben a referenciális központ nem helyeződik át az idézőről az idézetet tevőre. 253 A folyamat részletes leírását lásd Haader: Az alárendelő mondatok, 1995, 506-666; uő: Az összetett mondat, 2003, 500-551. 254 Az „utalva” idezöjelbe tetelet az indokolja, hogy az utalösz6 e szerep mellett a ’rämutatäs’-t is elvégezheti. Ennek nyelvi minta felhasználásával történő elemzését lásd a Figyelemirányítás az idézésben. A mutató névmási elem működése az idézésben című fejezetet. 255 Vö. Kugler: Az összetett mondat, 2017, 814-815. 256 Lásd Dér Csilla Ilona: Inszubordinált (függetlenedett) mellékmondatok a magyar beszélt és írott beszélt nyelvben, Beszédkutatás 27, 2019, 206-220; uö: Types and functions of insubordinate complement clauses with hogy ‘that’ in Hungarian, Journal of pragmatics, vol. 208, 2023, 115-137; az inszubordinalt mondatok alakulästörtenetere läsd uö: Eltünt fömondatok nyomäban: a pozitív és a negatív érzelmeket kifejező és erősítő hogy kötőszós inszubordinält mellekmondatok kialakulásáról a magyarban, in Balogné Bérces Katalin — Hegedűs Attila — Pintér Lilla (szerk.): Nyelvelmélet és diakrónia 4., Budapest-Piliscsaba, PPKE BTK, 2020, 31-45. + 71°
