Oldal 25 [25]
A KOGNITÍV NYELVÉSZET ÁTTEKINTÉSE
——o—
A jelen munkäban a funkcionälis/hasznälatalapu‘ kognitiv nyelveszet azon
előnyét kívánom felhasználni, hogy a jelentésképzés és a világról való tudás
szoros összefüggéséből kiindulva nem húz éles határt a nyelvi szimbólumoknak
a jelentésképzésben betöltött szerepére összpontosító szemantika és a kontex¬
tuális viszonyok közötti dinamikus jelentésképzés értelmezését alkalmazó
pragmatika között.° Mivel az idézés működését a kognitív szemantika és az
azzal összhangban álló pragmatikai szemléletmód érvényesítésével vizsgálom,
ezért a továbbiakban a kognitív nyelvészet elméleti keretét csupán azokra a té¬
nyezőkre koncentrálva ismertetem, amelyek a jelen munka elméleti és módszer¬
tani vizsgálatához szükségessé válnak, ekképp a jelen munka kidolgozásához és
jobb megértéséhez járulnak hozzá.
A funkcionális kognitív nyelvészet a megismerés és az interakciók folyamán
szerzett tapasztalati alapú tudásnak tekinti a nyelvet." A megismerés közege a
kommunikáció, a nyelvi tudás tehát összefüggésben áll a minket körülvevő vi¬
lágról való tudásunk más összetevőivel. Ebből következik, hogy e nyelvészeti
irányzat a nyelvi megismerés mentális és szociokulturális meghatározottságát
vallja. A megismerés, a tapasztalatszerzés közege ugyanis a beszélőt, illetve a
szövegalkotót körülvevő világ, a nyelv elsajátítását és használatát egyfelől az
Lásd Kemmer, Suzanne — Barlow, Michael: Introduction: A usage-based conception of language, in
Barlow, Michael — Kemmer, Suzanne (eds.): Usage-based models of language, Stanford, California,
Center for the Study of Language and Information, 2000, vii-xxviii.
Läsd Verschueren: Understanding pragmatics, 1999, 8-10; Robinson, Edward A.: The cognitive
foundations of pragmatic principles: implications for theories of linguistic and cognitive
representation, in Nuyts, Jan — Pederson, Eric (eds.): Language and conceptualization, Camb¬
ridge, Cambridge University Press, 1997, 253-271; Tolcsvai Nagy Gäbor (szerk.): Nyelvtan,
Budapest, Osiris, 2017.
Az itt szereplő összegző leírást lásd bövebben Langacker: Cognitive grammar, 2008; Geeraerts,
Dirk — Cuyckens, Hubert (eds.): The Oxford handbook of cognitive linguistics, Oxford, Oxford
University Press, 2007; Tolcsvai Nagy Gábor: Kognitív szemantika, Nyitra, Konstantin Filozófus
Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, 2010; uő.: Bevezetés a kognitív nyelvészetbe, 2013;
uö.: Bevezetes, in Tolcsvai Nagy (szerk.): Nyelvtan, 2017, 23-71; uö.: Jelentestan, 2017, 207-466.
Vö. például Tomasello: Gondolkodás és kultúra, 2002.
64
a
6
S
6:
œ
+ 23 +