Seite 320 [320]
318 FARKAS JUDIT
Közösségi kertek
A http://kozossegikertek.hu/ oldal definíciója szerint a közösségi kert:
, Röviden és egyszerűen nem más, mint bármely földterület, amelyet egy
közösség közösen gondoz.
A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közös¬
ségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más
területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő
lakói a városnak. A kertek közösségteremtő erejtk és nevelő funkciójuk mel¬
lett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó
varoslakökat.”
A , közösségi kert"-mozgalom előzményeként számon tartják az 1890-es évekbeli
recesszió idején az üres városi telkeken önkormányzati támogatással kialakított
közösségi kerteket, ahol a munkanélkülivé vált, főleg bevándorló ipari munká¬
sok termeszthettek maguknak élelmet. Ugyanígy a gazdasági válságok, illetve
a két világháború motiválták a 20. század első felének hasonló kezdeményezéseit,
például a második világháború alatti úgynevezett Győzelem kerteket. Szintén
az előzmények közé sorolják az ipari forradalom hatására kialakuló nagyvárosok
kertjeit, kertes övezeteit, amelyek az önellátás mellett a szép lakókörnyezet meg¬
valósítására is törekedtek. A Howard Ebenezer-féle kertváros-mozgalom ennek
egy megnyilvánulása lásd Ebenezer: Garden Cities of ToMorrow, 1902), és szép
példája a fent tárgyalt budapesti Wekerletelep. Éppen a Wekerletelep kapcsán
tudjuk, hogy a harmonikus környezet mellett az is motiválta a tervezőket, hogy
a faluról gyakran frissen beköltözött városi munkások életét, alkalmazkodását
könnyebbé tegyék (Nagy-Szelényi 2009).?
Az itt tárgyalandó kortárs közösségi kertek története az 1970-es évek elején
indult, amikor egy New York-i Green Guerillas nevű csoport létrehozta a Bowery
Houston Farm and Garden közösségi kertet. Már itt megmutatkozott a közösségi
kertek egyik fő jellemzője, az, hogy a növénytermesztés mellett nagy hangsúlyt
fektettek az aktív közösség létrehozására, céljuk nemcsak a város természeti,
hanem társadalmi minőségének javítása is volt. Példájuk során több kert is lét¬
rejött az Egyesült Államokban, majd 1978-ban létrehozták az American Com¬
munity Gardening Associationt, ami azóta számtalan közösségi kert megvaló¬
sulását motiválta világszerte (a közösségi kertek történetéhez lásd
Fäczänyi-Balogh 2015; Lawson 2005; Schmelzkopf 1995).
A mozgalom hazai megjelenése egyrészt a nemzetközi Reclaim the Fields!
(Vissza a földeket) mozgalom magyarországi, Földkelte nevű csoportjához köt¬
hető, akik 2010-ben egy magántulajdonban lévő kertben kezdték el a közösségi
kertet. Ez a kezdeményezés a kezdeti gyerekbetegségek miatt hamar, egy éven
belül megszűnt. A következő lépés a városi mezőgazdasági mozgalmak hazai
2 A värosi mezögazdälkodäs toväbbi törtenetehez läsd Fäczänyi-Balogh 2015.