Oldal 316 [316]
OCR
314 FARKAS JUDIT nélkül azok konkrét társadalmi, történelmi vagy nemi hovatartozására, vagy akár vallásos hitére” (Castells 2006: 232). A biokulturális evolúció fogalmát F. Garrett Boudinot és Todd LeVasseur kapcsolja az Átalakuló Városok Mozgalomhoz. Szerintük a mozgalom kitűnő példa lehet arra, hogy , az emberek a közösségeik szervezése és az őket körbevevő természeti környezet formálása során egyre inkább támaszkodnak a biokulturális evolúciós elgondolásra, aminek köszönhetően a közösségek működése reziliens, adaptív és környezetileg igazsägos lesz” (Boudinot-LeVasseur 2005: 380). A biokulturälis evolúció fogalma a biológiai antropológiából ered, az emberi biológia és kultúra kölcsönös, interaktív evolúcióját jelenti. Az elképzelés alapja, hogy a biológiai létünk befolyásolja a kultúrát, ugyanakkor a kultúra fejlesztése befolyásolja a biológiai evolúció irányát (Jurmain et al. 2012: 7). A biokulturális evolúció egyik kutatója, Aaron Jonas Stutz paleoantropológus úgy véli, hogy ez az elképzelés segíti megérteni és újraértelmezni a világban elfoglalt helyünket: , rámutat egyrészt biológiai evolúciós eredetünk és öröklődésünk, másrészt szimbolikusan felépített, társadalmilag összefonódott és technológiailag kialakított életünk közötti egyidejű feszültségre és bensőséges közelségre"? (Stutz 2016). A biokulturälis evolúcióhoz lásd még Rozzi 2015; Winkelman-Baker 2010.
