Seite 134 [134]
132 FARKAS JUDIT
ciót létrehozó kutatókat pedig a környezetért való aggodalom motiválta, sokan
közülük maguk is részt vettek különböző környezeti aktivizmusokban. A szek¬
ció célja az volt, hogy együttműködjenek a különböző tudományágakkal, és
hogy ők, az antropológusok is beadják a saját tudásukat a közösbe. Fontos
hozzájárulásoknak tekintették a tudományos tudásra vonatkozó figyelmezteté¬
süket is, jelesül, hogy az maga is kulturálisan meghatározott, nem objektív, és
ezt a tudást magát is kritikusan kell kezelnünk. Ezzel a kritikai attitűddel, de
érthetővé és elérhetővé kell tenni az antropológusok eredményeit a lokális, re¬
gionális és globális szakpolitika-művelők és a közösségek számára egyaránt
(Crumley 2001.
Az ökológiai antropológusok tehát az antropológiai tudással érvelnek az egyes
élőhelyek megőrzése, valamint a biodiverzitás és a kulturális diverzitás fontossága
mellett, ezzel a tudással küzdenek a környezeti ártalmak ellen, és szállnak vitába
az állammal és a globális gazdasági erőkkel. Ehhez szükséges, hogy kapcsolat¬
ban álljanak a politikai ökológiával, a zöldmozgalmakkal, zöldlobbi-erőkkel és
más olyan szereplőkkel, akik meghallgatják és használni tudják -— és akarják — a
tudásukat. A környezeti antropológusok sem csak a törzsi kultúrákkal foglal¬
koznak, hanem például a fogyasztói társadalommal is, amely a környezeti prob¬
lémák egyik — ha nem a legnagyobb - forrása. Az ökológiai antropológiában
bevett rendszerszemlélet itt is alapvető, az egyes elemeket szélesebb, globális
kontextusban vizsgálják (Borsos 2004: 71—72).
Az antropológia helye
a jelenkori környezeti kérdésekben
Az ezredforduló óta az antropológia is aktívan részt vesz a környezeti kérdések¬
kel, klímaváltozással kapcsolatos kutatásokban." Ez annak köszönhető, hogy a
környezeti változások súlyosan érintik azokat a csoportokat és helyeket is, ame¬
lyek az antropológia klasszikus terepei; hogy az éghajlatváltozás emberi dimen¬
zióival kapcsolatos kutatások fontossága elismerésre került; és hogy az antro¬
pológiai tudás lehetővé, sőt szükségessé teszi, hogy az antropológusok részt
vegyenek a különböző interdiszciplináris kutatási projektekben, amelyek a klí¬
maváltozás és az ahhoz való alkalmazkodás kérdéseivel foglalkoznak. Az ant¬
ropológia egyik alaptétele szerint a kultúra meghatározza azt a módot, ahogyan
az emberek érzékelik, megértik, tapasztalják a világ kulcsfontosságú elemeit,
amelyben élnek, és reagálnak rájuk. Ez érvényes a természeti környezetünkre
is, és különösen fontos egy olyan helyzetben, amikor a világ radikális változáson
Bruno Latour egyenesen úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet nagyszerű lehetőség — ahogyan fo¬
galmaz: ajándék — az antropológia számára, ugyanis a kortárs környezeti kérdésekkel foglalko¬
zó diszciplínák (geokémia, közgazdaságtan, ökológia, genetika stb.) az antropológia területéhez
tartozó kérdésekkel is kénytelen foglalkozni (idézi Brightman-Lewis 2017: 23).