Oldal 237 [237]
OCR
hegy zsombolyairól.? Az e barlangokban végzett hőmérséklet-mérései, melyek a mai értelemben vett barlangi mikroklíma-méréseknek tekinthetők, valószínűleg az első ilyen jellegű magyarországi vizsgálatok. Innen Rozsnyó, Szomolnok, Igló és Löcse érintésével Késmárka utazott, majd Horváth-Stansith Imre (1741-1801) Szepes vármegye alispánjának (1790-1792) sztrázskai kastélyában vendégeskedett. Lőcsén kellemetlen kalandban volt része: mivel francia kémnek nézték rövid ideig föltartóztatták, s csomagjait is átkutatták. Ezt követően hosszabb kirándulást tett a Magas-Tátrába (könyvében a , Kárpáti Alpok? nevet használja), s több csúcsot is megmászott.2? Útját — egy rövid wieliczkai és krakkói kitérő után — a selmeci bányavidéken folytatta, majd Garamszentbenedeken, Nyitrán és Nagyszombaton keresztül Pozsonyba ment. Néhány napos pozsonyi tartózkodást követően hagyta el Magyarországot, s október közepén érkezett vissza Bécsbe. E mintegy féléves utazás alatt igen tekintélyes távolságot, mintegy 2000 km-t tett meg az akkori Magyarországon, s ehhez adódik még a körülbelül 400 km-es lengyelországi kirándulása a híres wieliczkai sóbányákhoz.? Könyve, amellett, hogy alapvető természettudományos mű, színes és élvezetes beszámoló a korabeli Magyarország társadalmi-gazdasági viszonyairól, s így forrásértékű munka. Pontos megfigyeléseit és leírásait a történettudomány, a néprajz és a tájkutatás is nyilvántartja és hasznosítja." Tudománytörténeti szempontból a későbbiekben bemutatandó tokaji-hegységi mineralógiai beszámolója mellett a Magas-Tátrában tett megfigyelései és mérései (ennek köszönhetően az irodalomban a Tátra-kutatás egyik úttörőjeként tartják számon), a könyve Appendixeként közölt rovartani és botanikai listái, valamint a mellékelt Magyarország térkép talán a legkiemelkedőbbek. Kirándulások a , Kárpáti Alpokban" Townson 1793. július 25-e körül érkezett Késmárkra, de a tartós rossz idő miatt csak július legvégén vagy augusztus elején tudta elkezdeni rendszeres kirándulásait. Há21 DENES 1970. 22 Rozsa P.-Tar 1999. 3 Tátrai ütjärölläsd Pıncz£s 1999 4 ‘Townson ütvonaläröl läsd Gy6rrry K. 1991, R6zsa P—KasetyAxk 1999 és Papp 2002. A Townson ältal érintett és emlitett helységek nevtärät Rözsa P.-KASELYÁK 1999 közli. A wieliczkai söbänyäkhoz tett kiränduläsäröl läsd SZEkELY-Wöjcık 1999. A teljesseg igenye nelkül: Makay A. 1943, JESZENSZKY 1972, ANTALFFY 1975, GyörFry K. 1991, Kıss Ä. 1991, Papp G. 1994, KosAry 1996, Torrens 1997, Batassa IvAN 1998, NyıLas 1999, BALASSA IvAn-DAnkö-FELFÖLDI-FLÖRIAN-HALA-KIsBÄN-TÄTRAI 1999, RözsA P. 2000, HALA 2001, Rózsa P. 2008, Rózsa P. 2010, KöKÉNY 2013, HÁLA 2014a, KÖKÉNY 2018. 26 SEIDEL 1908; SZAFLARSKI 1972 25 235
