Page 115 [115]
KÉPZŐMŰVÉSZET ÉS IRODALOM INTEGRÁLÁSA A JAPÁN OKTATÁSBAN
Ezt támasztja alá Nakakodzsi Kumijonak és munkatársainak egy tanulmánya."
Ebben kijelentik, hogy az egyéni kreativitás túlértékelt, tudásunk és kreativi¬
tásunk a közösség szokásaiban, környezete tárgyaiban, technológiájában meg¬
őrződő kollektív memóriájának terméke. A kollektív vagy társas kreativitás új
megvilágításba helyezi a megismerés folyamatát, s így az oktatás kérdését is.
Visszautalnék itt Angela W. Little szavaira: a jövőben — tegyük hozzá, az infor¬
mációs társadalom korában -— új követelmény a csoportmunkára nevelés. Szintén
Nakakodzsi és társai elemzik az iménti tanulmányban a számítógép és a vizuá¬
lis képek szerepét a kollektív kreativitásban. Egy olyan számítógépes rendszert
dolgoztak ki, mely szó-alapú és kép-alapú mappák segítségével lehetővé teszi
személyek, szavak és képek összekapcsolását. A tervezők a másik szemével is
»lâthatjäk” a vizuális képeket, így új szempontokra figyelnek fel." A kísérletet
most nem ismertetem, számunkra az eredménye fontos: ebben a kísérletben is
bebizonyosodott, hogy a számítógép támogatja a kollektív kreativitást. A fenti
összefüggésekből kiindulva, a jövőben Japán vonatkozásában és máshol is felér¬
tékelődik a csoport, a közösség szerepe a kollektív kreativitás fenntartásában.
A fentebb elmondottakban újra felmerült a szó és kép relációjának kérdése.
A japán művészet szinkretizáló hagyományában szervesen fonódik össze az
írás és a kép, erősen jellemző a vizualitás, és láthattuk azt is, milyen formában
jelentkezik ez az iskolai rajzórán, az olvasmányélmény-rajz, illetve az irodal¬
mi élmény képi kifejezésének folyamatában. ,,...ez az ország arra késztet, hogy
képekben gondolkodj, és ecsettel írj", mondja találóan Arthur Koestler." A tá¬
vol-keleti és ezen belül a japán kultúrának e jellemző aspektusát Szőnyi György
Endre" poétikatörténeti írására támaszkodva szemléltetném. A rövid tanulmány
historiográfiai körképet nyújt szó és kép viszonyáról az európai kultúrkörben.
Általánosságban elmondható, hogy szó és kép viszonya a világnak ezen a táján
7 Nakakodzsi Kumijo — Jamamoto Jaszuhiro — Ohira Maszao: A Framework that Supports
Collective Creativityin Design using Visual Images, in Creativity and Cognition, Loughborouh,
UK, ACM Press, New York, 1999, 166-173.
Például, ha a kommunikáció során az egyik tervező , látja", hogy a másik egy konyha képét a
shelyes" szóval azonosította, ez felkelti az érdeklődését, alaposabban megnézi a konyha képét,
és felfedezi, hogy a konyhai ventilátor fedele lekerekített formájú, és ekkor megérti, hogy
miért találta a másik tervező helyesnek a konyha képét. Majd érdeklődni kezd azután is, hogy
munkatársa a többi képet milyen szóval társította.
Arthur Koestler.: A lótusz és a robot. Második rész: Japán, Tandori Dezső fordítása, Terebess
Kiadó, Budapest, 1999, in Terebess Ázsia E-Tár. http://www.terebess.hu/ (Letöltés: 2019. június
27.)
Szőnyi György Endre: Ut pictura poesis. Rövid poétikatörténeti vázlat — Zemplényi Ferencnek
ajánlva, in Palimpszeszt, 2002/17. (Tanulmányok és műfordítások Zemplényi Ferenc 60. szüle¬
tésnapja tiszteletére) Palimpszeszt, Kulturális Alapítvány. http://magyar-irodalom.elte.hu/pa¬
limpszeszt/zemplenyi/Utpict-Zempl02.htm (Letöltés: 2019. január 6.)
48
49
e 113"