Page 91 [91]
OCR
JAPÁN A KORAI MAGYAR SAJTÓBAN a lázadók a császári palotát" körülvették és megostromolták, azzal fenyegetőzve, hogyha a kívánságukat nem teljesítik, felgyújtják a palotát. A hír arról tudósít, hogy a császár (azaz a sógun) annyira tartott a nép haragjától, hogy engedett és mindent teljesített, habár a lázadók vezetői közül néhányat megöltek."? Az Edo-korszakban voltak különböző okokból kisebb-nagyobb megmozdulások, és a Kanszei reformok (1789-1801) — amelyek az elözö idöszak nemileg engedekenyebb rendelkezéseit, köztük a külföldi kereskedelem részleges engedélyezését újra szigorúbban korlátozták — valóban kiváltottak erős elégedetlenséget, és a reformfolyamat meg is akadt." Japán Európában Ebben a kategóriában különféle módon találkozhatunk Japánnal. Többek között szerepel egy versben, Szentpál Lőrinc A nemes szív című versében ,,... Egy Belga a’ tenger sik hätät nyergeli,/ Szärnyos arbotz-säit az Egig emeli./ Repül a’ felelmes Jappon rev partyära,/ Vagy a! gyöngyös Indus meleg határára..." Található Drezdában egy barokk palota, amit Japán Palotának hívnak, ahova a királyi család és az osztrák császárné is ellátogatott 1810-ben." Erről korábban a Magyar Könyv-házban is lehetett olvasni Drezda bemutatásánál, itt Japán vagy Holland Palotaként írja le a szerző, mint a város legdicsőségesebb épületét, amelynek szobáiban kínai és japán porcelänok vannak.!” A Magyar Kurir 1817. április 29-ei számában az egymásnak ellentmondó délamerikai tudósításokról írnak, illetve idéznek egy hamburgi újságból egy madridi tudósítót is, aki ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a Spanyoloroszágban kézhez kapott külföldi újságokban olvas az országáról, akkor ennyi erővel olvashatna Japänröl is.!” A Magyar Könyv-haz 2. köteteben olvashatunk a kanschi färöl, ami egy japän vastag fa, amelyből papírt készítenek és a készítés módját is megismerjük." A Hazai és Külföldi Tudósításokban írják 1807-ben, hogy Harrach gróf kertésze 11 Ez minden bizonnyal a sógun palotája volt, Edóban a sógun székhelye volt, a császáré Kiotóban. Lásd 48. jegyzet. 102 Magyar Hírmondó, 42. szám, 1801. november 24., 708. 198 Totman: Japan törtenete, 379-383., illetve a Kanszei-reformokröl bövebben läsd: John Whitney Hall (ed.): Cambridge History of Japan, Vol. 4, Cambridge, Cambridge University Press, 2006, 467-476. 1% Magyar Kurir, VI. évf., 1. szám, 1792. január 3., 18. 15 Uo., XXIV. evf., 33-34. szäm, 1810. jülius 31., 265. 106 Molnär: Magyar Könyv-haz, 3. köt., 1783, 537. 107 Magyar Kurir, XXXL. evf., 34. szäm, 1817. äprilis 29., 261. 108 Molnär: Magyar Könyv-hdz, 2. köt., 1783, 186. +89 +
