Oldal 237 [237]
OCR
Az így kiválogatott szőlőket felülről nyitott hordókba öntik, alulról pedig kifúrják a hordókat, hogy az esszenciának nevezett sűrűbb lé a hordó alá helyezett edénybe csöpögjön. Miután nagyobb mennyiséget összegyűjtöttek az aszuszölökböl, ügyelni kell arra, hogy ha a kelleténél hosszabb ideig tárolják őket, meg ne savanyodjanak. Ez akkor szokott előfordulni, ha az aszúszőlők leve nem sűrű, hanem híg, és a melegebb időjárás is elősegíti a lé erjedését. Taposni kell tehát, míg sűrű massza nem lesz, és ezekre az összetaposottakra pedig harmadrészben már forrásban lévő jó minőségű mustot, kétharmad részben pedig frissen préselt mustot kell önteni. A forrásban lévő must az egész masszát forrásra készteti, a frissen préselt pedig az édességet biztosítja. Azt, hogy mennyi mustot kell ráönteni, az aszúszőlők minősége határozza meg. Ha első osztályú szőlőhegyről származó minőségi aszúszóőlőkről van szó, akkor rendszerint három hordót öntenek négy puttonyra (egy puttony 50 pozsonyi icce), különben azonban nagyobb mennyiségben adnak hozzá aszúszőlőt. Ezt az elegyet gyakran keverik, míg alapos erjedésbe nem kezd, és a testesebb tartalma sűrű bőr gyanánt nem úszik a folyadékon. Az így készített mustot egyesek kifúrt aljú káddal csöpögtetik le, hogy csak a seprő és a testesebb tartalma maradjon a kád alján, mások gyakran bádogszitával meregetik ki ezt az összekevert anyagot és kézzel nyomják ki a levét, végül mások - ez a leggyakoribb — zsákokba öntik és lábbal taposva nyomják ki a levet belőle. A megmaradt törkölyre újból mustot öntenek, és tizenkét óra elteltével zsákokon szűrik át, és máslásra avagy másodlás? aszúborra tesznek szert. Az esszenciát egyesek külön kis hordókba töltik, mások pedig aszúszőlőből készített borhoz keverik. 28. § Hogy a hegyaljai aszüszölöket és mustot ne helyettesítsék más, silányabb szőlőhegyekről származóval, az 1723. évi törvény 118. cikkelye megtiltotta a must és az aszúszőlők ilyen helyettesítését. Szüret idején mindenhol őrséget és felderitöket ällitottak, és hogy a titkos csalókat minél gyorsabban leleplezhessék, a vármegye határozatából az ilyen bornak vagy az értékének vagy a szőlőnek a harmadrésze a feljelentőt illeti. Miután azonban már forrásnak indul a must, a fekvés és a szőlőhegy besorolása szerint, továbbá aszerint, hogy a szüret derűs vagy esős időben történt-e, minden bor eltérő minőségű lesz, a zemplénieknek nem is kell félniük azoktól a csalásoktól, amelyekkel a nemzet hitelének rontásával a kocsmárosok élnek, amikor a közönséges, nem hegyaljai borokat mesterséges édességgel hamisítják — amely aztán megsavanyodik -, és többnyire büntetlenül tokaji borok gyanánt árulják. 29. § A birtokkal nem rendelkezők borkészítésének tiltása Egy másik, az 1729. évi törvény 12. cikkelye ,az aszúszőlők összevásárlását tiltja az országban a nem birtokosoknak, akik következésképpen visszaélés esetén nem % A nyomtatványban: , mászlás, sive secundarium..." 235
