Oldal 119 [119]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
olyan virginiai farmon nőtt fel, ahol az élet a 18. századihoz hasonlóan zajlott;
több egyetemen tanult, részben Európában, mígnem a 20. század eleji Egyesült
Államok egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosában kezdett szociológus¬
ként dolgozni. Itt valósította meg egy régi ötletét: az európai agrárlétből, a mig¬
ráció által Chicagóba került népesség vizsgálatát, akikre felgyorsítva, a kulturá¬
lis sokk által felerősítve zúdult a modernizáció. A módszertani szempontból is
úttörő jelentőségű kutatást Ihomas végül Florian Znanieckivel közösen öntötte
monumentális publikációba: ez lett A lengyel paraszt Európában és Amerikában
(2002-2004) [1918-1920] (läsd meg Dupcsik 2002).
De hogyan került ez a történet ebbe a kötetbe? Olvassuk el Thomas visszaem¬
lékezéseit A lengyel paraszt ötletének eredetéről: 1896-ban, az első PAhD-fokoza¬
ta elnyerése után európai körutat tett:
Megfordultam parasztok között számos országban, s meglátogattam egy kiállítást Bu¬
dapesten, ahol sok paraszt volt. Mialatt a parasztok csoportját néztem, azt mondtam
magamban: sNagyon érdekes lenne megvizsgálni egy európai csoportot, ahonnan
jelentős a kivándorlás mértéke, majd megvizsgálni őket Amerikában, s szemügyre
venni, hogy amerikai viselkedésük milyen jellegű és milyen mértékű kapcsolatban áll
otthoni viszonyaikkal és szokásaikkal.x Ekkor merült fel a Lengyel Paraszt gondolata,
de egészen 1908-ig nem láttam hozza a megvalósításnak." (Levél Dorothy Swaine
Thomas-nak, 1935. januär, idezi: Bulmer 1984:47)
Ironikus: a rohamos tempóban, bár felemäs mödon polgarosulö (> 5.3.3 és 6.5.2)
Budapesten Ihomas parasztokra lett figyelmes — de feltehetően gondosan stili¬
zált, megcsinált, szakértők által rekonstruált (és jelentős részben konstruált)
közegben kiállított parasztokat látott. A millenniumi kiállításon ugyanis egy
tizenegy jellegzetes magyar és tizenegy nemzetiségi házból álló ún. néprajzi
falut is felépítettek, Jankó János muzeológus és Fittle Kamill építész helyszíni
felmérései alapján. (Jankó 1989/1896)
Talán nincs is szükség külön kutatásra annak felderítéséhez, Ihomas miért
nem egy Magyar paraszt... című művet alkotott. Egyrészt: ekkortájt Varsó és
Lodz utan Chicago volt a harmadik legnagyobb lengyel város, mintegy 360 ezren
telepedtek le itt," az 1920-as évekre a lengyelek váltak a város legnépesebb et¬
nikai csoportjává. Másrészt: bár nagy tisztelettel adózok a lent tárgyalt magyar
szerző munkásságának, nyilvánvaló, hogy Ihomas lengyel szerzőtársával nem
volt , versenyképes". Florian Znaniecki (1882-1958) a 20. szäzad elejen huzamo¬
sabb ideig Nyugat-Európában élt, Párizsban Émile Durkheim előadásait
100 A magyarok éppen egy nagyságrenddel kevesebben voltak. (Becsei é. n.)
e 118"