Oldal 96 [96]
OCR
5. A város és vidéke változó kapcsolatai e 95 küllő vármegyének is székhelye let.” Ha belegondolunk, hogy a polgári közigazgatás kialakítása (1876) előtt Szamosújvár és Erzsébetváros szabad királyi városokként (jogi értelemben legalábbis) a városhierarchia elit csoportjába tartoztak, ugyancsak feltűnő a pozícióvesztés."" A 19. századi térszerkezetben a klasszikus, távolsági kereskedelemből élő városok jelentősége lecsökkent. Szerepüket azok az adminisztratív centrumok vették át, amelyek egyszerre voltak képesek kapcsolódni az ország centrumához és a környező falvakhoz. Az új városideál tehát közvetítő szerepet töltött be a modernizációban élen járó centrum és a modernizálandó falvak között. Ha azonban egy térségben a falvak szegénysége feltűnően nagy volt, az előbbutóbb a középvárosok státuszára is kihatott. Márpedig az örmény kolóniák városai jellemzően szegény rurális térségben feküdtek, ami idővel visszahatott a város fejelődésére is: , szegénység és elmaradottság fogad a falukban, s a nép, mely zárt közösségekben, (...) évszázadokkal elmaradva a nyugat-európai lakosságtól él (...) bíven példázza SzaP21 mosújvár környezetének adottságatt. A gazdasági fellendülés (...) a székelység életében alig éreztette áldását és hatását. A nagyobb bajok, a még lényegesebb tényezők, amelyeken segíteni meg sem kísérelték, 2212 súlyosan lehúzzák a mérleg másik karját. Az örmény kolóniák városainak az általános tendenciákon kívül volt egy további sajátossága is. Miközben bennük a 18. században a városiasodás kereskedelmi-ipari funkciói voltak túlsúlyban, a 19. század végére az állami-közigazgatási funkciók kerültek túlzottan előtérbe. Ennek háttere, hogy a 19. század elejéig-közepéig az idegennek számító örmények eleve nem vehettek részt a rendi közigazgatásban, így kényszerből is a távolsági kereskedelembe fektették energiáikat. Az integrációnak köszönhetően azonban egyre több adminisztrációs funkciót kaptak városaik. Szamosújvár 1876-ig Doboka vármegye 299 1876. évi XX XIII. törvénycikk némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről. "9 A kiegyezés évében Erdélyben és Magyarországon összesen mintegy 81 szabad királyi város volt. Beluszky Päl-Györi Röbert: i. m. 62. mi Aldobolyi Nagy Miklös: i. m. 27. "2 Bözödi György (1939): Székely bánja, Budapest, 141.
