Oldal 30 [30]
OCR
2. Az örmény városépítészet kutatásának problémái + 29 különösen fontos kiindulópontot jelentett Pál Judit kolozsvári történész munkássága, aki tanulmányok sorában, illetve önálló kötetben is feldolgozta az erdélyi örménység integrációjának egyes lépéseit." Pál munkáit olvasva óhatatlanul felvetődnek a tágabb összefüggések is, Erdély sajátos társadalomtörténeti, városhierarchiai és etnikai viszonyai. Itt természetesen csak azokra a sajátosságokra érdemes koncentrálni, amelyek közvetlenül érinthették az örménység státuszát és azon keresztül építészetét is. Ilyen például Erdély politikai státusza, a nemzetiségek közötti munkamegosztás, a vallási sokszínűség, a városhálózati rendszerek alakulása, valamint a régió helye a tágabb kereskedelmi áruforgalomban." A 17-18. századi örmény építészeti virágkor tágabb kontextusához tartozik továbbá az erdélyi marhakereskedelem &s börkivitel ältalänos konjunktúrája." Szintén részben külső okok játszottak közre abban, hogy a 19. század elején megakadt az örmény városok fejlődése. A bőrfeldolgozás jelentősége csökkent, a feltörekvő gabonakereskedelem pedig új régiókat hozott helyzetbe, mint a Bánát vagy az Alföld." Még kevésbé képzelhető el az örmény városépítészet értelmezése a városföldrajz elméleti alapvetései nélkül. A 18-19. század egészen másfajta várostípust preferált, mint a klasszikus iparosítás és a szerveződő nemzetállam a századforduló évtizedeiben. Erről az építészeti arculat szempontjából rendkívül jelentős háttérváltozóról két alapvető munka is megjelent az elmúlt években. Az egyik az erdélyi városhálózat monografikus feldolgozására vállalkozott a 18. századtól 1867-ig, Erdély és Magyarország közjogi egyesüléséig. A másik az from Mount Ararat. Armenian Culture in the Carpathian Basin, Budapest; Nagy Kornél (2012): Az erdélyi örmények katolizációja (1685-T715), Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet. 44 PálJudit 1996, I996B, 1998, 1999, 2000, 2005. 45 Köpeczi Béla (szerk.) (186): Erdély története 1I3., Budapest, Akadémiai Kiadó. 16 Bíró Vencel (1986): Erdély XVI-XVII. századi kereskedelmének történetéhez. In Sas Péter (szerk.): Ódon Erdély. Művelődéstörténeti tanulmányok. 1-2., Budapest, Magvető Kiadó, 237. 17 Németh Ferenc (2013): , Magyar-örmények Bánát közéletében a 19. században." Délkelet Európa - South-East Europe. International Relations Quarterly, vol. 4. no.1. Spring 2013/1. 1-11. + Sonkoly Gäbor (1994): Les villes en Transylvanie moderne entre 1750-1857, D.E.A. dolgozat. École des Hautes Études en Sciences Sociales Territoires urbains; U6 (1996): Comment définir une hiérarchie urbaine? La Transylvanie entre 1750 et 1857. In: Cahiers du Centre de Recherches Historiques, octobre 1996, 163-172.; U6 (2001): Erdely varosai a XVILI-XIX. szdzadban, Budapest, L'Harmattan — Atelier; Uő (2003): , Vásárok, vásárkörzetek és városok Erdélyben 1920-ban." Korall 2003/11-12. 163—182.
