Page 201 [201]
200 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
a vezető felelőssége azonban azonos lett a vezetői megbízással nem rendelkező
közalkalmazottakéval.
A nem koherens szabályozást az Nftv. kiegészítése sem oldotta fel. Noha
ismét bekerült a szabályozásba, hogy a magasabb vezető a vezetői tevékenységé¬
nek keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel, illetve hogy
a magasabb vezető a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért,
illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért az általános felelősségi
szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a nem vezetői tevékenység során
okozott gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi
átlagkeresetéig terjedhet, ez csak annyit jelentett, hogy az Ftv.2. hatálya alatti
állapotállt vissza. Ráadásul azis csak a közalkalmazottak esetében, mert az Mt.4.
hatálya alatt dolgozók vonatkozásában az analógiát előíró, már ismertetett szabály
hatálya a kárfelelősségi rendelkezésre már nem terjed ki. A hatályos rendelkezések
szerint tehát újra egyenlőtlen a szabályozás.
A nem állami intézmények minden vezetőjének felelőssége teljes, az állami
intézmények magasabb vezetőinek — a nem vezetői munkakörben okozott gondat¬
lan kárért való korlátozott felelősséggel kiegészülve — szintén teljes, a vezetőké az
általános szabályok szerint részben korlátozott." A közalkalmazotti jogviszonyból
származó kötelezettség megszegésével okozott kárt kell megtéríteni, ha a közalkal¬
mazott nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, azonban a
kártérítés mértéke nem haladhatja meg a közalkalmazott négyhavi távolléti díjának
összegét, kivéve a szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetét, amikor a teljes
kárt kell megtéríteni. Súlyosan gondatlannak minősül a károkozás, különösen, ha a
közalkalmazott a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabály — szándékosságnak
nem minősülő — súlyos megsértésével, vagy az ellenőrzési kötelezettség elmulasz¬
tásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy a kár olyan — jogszabályba
ütköző — utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az
utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmet felhívta."
Minthogy az Nftv. a rektor és a kancellár számára biztosítja a hatáskör-át¬
B" ez esetben az is kérdés, hogy az átruházott jogkörben
ruházás lehetőségét,
eljáró személy felelőssége miként alakul. Állami intézményben — minthogy a
vezetői kört az Nftv. taxatív módon felsorolja — e személy az átruházás folytán
nem, kizárólag vezetői, magasabb vezetői megbízás esetén minősülhet vezetőnek.
Azonban álláspontom szerint a nem állami felsőoktatási intézmények esetében az
átruházott hatáskör, ha munkaszerződésben történik az átruházás, és az egyéb
törvényi feltételek is fennállnak, kimerítheti az Mt.4.-nek azon vezető állású
55 Mt.4. 179. §
56 Kjt. 81. § (1) bek.
57 Nftv. 13. § (3) bek.