Seite 293 [293]
OCR
292 VI. A PIROS MINT SAJÁTOS SZÍN ÉS POZITÍV JELZŐ 2 4% Egy, évszázadokkal későbbi vallásos népénekben viszont már nem a bársonyszín, hanem a biborpiros jelzö tünik fel, ill. nem Mária, hanem Jézus azonosul az ilyen árnyalatú rózsával: , Bíborpiros szép rózsa nyílik a Golgotán, Ott áll a fájdalmas Szűz, mint a liliomszál. Nézi, hogy szent fia, szenved a keresztfán Ó, ne hagyj, légy velünk, fájdalmas Szűzanyánk" (Ág 1996). Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a költői nyelv önkényes, ill. nem kell messzemenő következtetéseket levonni abból, hogy a lírai nyelvben milyen színnév társul a rózsához vagy éppen a korábban elemzett hajnalhoz. Hiszen mar Arisztotelész is a különböző jelentésű kifejezések közti választás lehetőségét ecseteli, amikor Réforika című művében azt írja, hogy a szónoknak/költőknek: , szebb azt mondani, hogy rózsaujjú hajnal, mint bíborujjú; de a piros ujjú még csúnyább volna" (idézi Géczi 2006, 61). 1.33. 4 költői nyelv: rózsaszínű és bíbor színű vér Éppen a költői nyelv imént említett önkényességéből kifolyólag vélem úgy, hogy nem a vizuális egyenértékűség játssza a főszerepet akkor, amikor egyes magyar szövegekben a vér kontextusában nem a biros, hanem éppen a rózsaszínű szerepel. Míg pl. a biborfestek és — mint már láttuk — a biborszinbe hajló rózsák színezete közti valós összefüggés fogalmazódhat meg akkor, amikor Bod Péter , ró sa színű veres" festékként határozza meg a bíborcsigából származó színezőanyagot (idézi Csűry 1922, 170), addig a kódexekben a vér jelzőjeként fellelhető rózsai és rózsálló melléknevek inkább szimbolikus, semmint valós vizuális élményre építenek: „Mosgyal meg en rosay verömben” (Nagyszombati-ködex 1512-13 k. NySz II. 1469). ,drosalo verewel mynd meg wereswitettek valla” (Érsekújvári-kódex, 1531. NySz II. 1470). , Kinek a keresztfa oltárán Megsúlt szentségő testét Ő rózsáló vérével Kóstolván élünk Istennek” (az Apor-ködexben talält Szent Ambrus-himnusz 15. századi magyar nyelvű változata, idézi: Géczi 2008, 255). Hiszen — mint azt már bizonyítottuk a fokális piroshoz vagy éppen a meggy sötétségéhez közelítő rózsák akkoriban ritkaságnak számíthattak. Ugyanígy önkényes
