Page 195 [195]
nyalábokban még benne vannak a bárdok.! (3) Közben lezajlott az előválasztás:
Quintus Fabius Maximust (negyedszer) és Marcus Marcellust (harmadszor)
választották meg consulnak, és a többi cenzuria is kivétel nélkül az 6 consulsägukra
szavazott. (4) Ujravälasztottäk az egyik praetort, Quintus Fulvius Flaccust is, a
többi hármat újonnan választották: Titus Otacilius Crassust (másodszor), Ouin¬
tus Fabiust, a consu/ fiat, aki akkor curulis aedilis volt, és Publius Cornelius Len¬
tulust. (5) A praetorok megvalasztasa utan a senatus hatarozatot hozott, hogy a
sorsolás mellőzésével Ouintus Fulviusra bízzák a Város ügyeinek intézését, és
ha a consulok hadba vonulnak, ő legyen a Város elöljárója.
(6) Ebben az évben kétszer volt nagy árvíz; a Tiberis elöntötte a földeket,
igen sok ház dőlt össze, és sok ember, állat pusztult el.
(7) A II. pun háború ötödik évében, amikor hivatalba léptek a consulok,
Quintus Fabius Maximus (negyedszer) és Marcus Claudius Marcellus (harmad¬
szor) [214], a szokottnál is nagyobb várakozás töltötte el a polgárokat; hiszen
már sok éve nem került össze a consuli tisztségben két ilyen ember. (8) Az öregek
visszaemlékeztek, hogy ilyen pár volt Maximus Rullus és Publius Decius, akiket
a gall háborúra, majd később Papirius és Carvilius, akiket a samnisok, a bruttiusok
és a lucaniai néppel egyesült tarentumiak elleni hâborüra välasztottak consu/là.?
(9) Marcellust távollétében választották meg, miközben seregénél tartózkodott;
Fabius viszont jelen volt, sőt ő elnökölt a választógyűlésen, amikor ismét elnyer¬
te a consulsägot. (10) Az idöpont, a häborüs kényszer és az állam válságos hely¬
zete miatt senki sem tette fel a kérdést, hogy volt-e már ilyesmire példa, és a
consult sem gyanúsították hatalomvággyal. (11) Ellenkezőleg: inkább magasz¬
talták lelki nagyságáért, mivel tudta, hogy az államnak a legkiválóbb hadvezér¬
re van szüksége, vagyis őrá, nem törődött azzal, hogy ellenszenvet kelthet maga
iránt, csak azzal, hogy mit kíván az állam érdeke.
! Azaz megfenyegette, hogy azonnal kivégeztetheti. À consul ugyanis a Väroson kivül
élet-halál ura volt, ezt jelképezték az előtte vitt vesszőnyalábokban a bárdok is, amelyeket
a Városban, ahol határozata ellen a népgyűléshez lehetett fellebbezni, kivettek a nyalá¬
bokból. Fabius valószínűleg szántszándékkal ment a Mars-mezőre a Várost kikerülve,
hogy ezt a jogot érvényesíthesse, ha kell.
2 P. Decius Mus és Q. Fabius Maximus Rullianus 295-ben voltak consulok (X. 24), ők
győzték le a gallokat Sentinumnál. Sp. Carvilius Maximus és L. Papirius Cursor mint
consulok Kr. e. 293-ban (X. 38. 1) a samnis háborúban küzdöttek együtt, majd 272-ben
ők győzték le a tarentumiakat és szövetségeseiket, és hódították meg Róma számára
Dél-Itáliát.
194