Page 150 [150]
OCR
jelvényei.! Úgy hallom, már nagyon is sokan magasztalják és bámulják a korinthoszi és athéni műalkotásokat," és gúnyolódnak a római isteneket ábrázoló agyag oromdíszeken. (5) Én jobban szeretném, ha ezek az istenek óvnának minket, és reményeim szerint ez így is lesz, ha meghagyjuk őket a helyükön. (6) Atyáink idejében Pürrhosz nemcsak a férfiakat akarta ajándékokkal megkörnyékezni követe, Kineasz útján," hanem az asszonyokat is. Akkor még nem hozták meg az Oppius-törvényt a női fényűzés korlátozására, mégsem fogadtak el semmit. (7) Mit gondoltok, miért? Ugyanazért, amiért őseink nem hoztak törvényt erről a dologról: nem volt fényűzés, amelyet korlátozni kellett volna. (8) Ahogy az ember szükségszerűen előbb ismeri meg a betegségeket, mint gyógymódjaikat, éppúgy előbb születnek meg a szenvedélyek, mint törvényes korlátozásaik. Ugyan mi tette szükségessé az 500 iugerumról szóló Liciniustörvényt," ha nem a földbirtok kiterjesztésének féktelen vágya? (9) Miért hozták meg az ajándékokról és adományokról intézkedő Cincius-törvényt, ha nem azért, mert a köznép a senazus vám- és adófizetőjévé kezdett válni? (10) Így aztán nem csoda, hogy annak idején sem az Oppius-féle, sem egyéb törvényt nem tartottak szükségesnek az asszonyi költekezés korlátozására, hisz az asszonyok akkor sem fogadták el az aranyat és bíbort, ha úgy tukmálták rájuk. (11) Ha Kineasz most járná körbe a Várost ezekkel az ajándékokkal, az utcán ácsorgó asszonyok között biztosan akadna nem is egy, aki elfogadná. Bevallom, egyes vágyaknak én még az okát vagy értelmét sem vagyok képes átlátni. (12) Az még talán természetes szégyenérzetnek vagy felháborodásnak mondható, amit akkor érzünk, ha nekünk nem szabad azt, amit másnak igen — de mondjátok, ha mindenki ugyanúgy öltözködhet, mitől fél mindegyikőtök, mit látnak meg rajta mások? (13) Valóban kellemetlen dolog a takarékosság vagy a szegénység szégyene, de a törvény mindkettőtől megment benneteket: csak azt nem viselitek, amit nem szabad viselnetek. (14) »Eppen ezt az egyenlősdit ! 212-ben Szürakuszai kirablásával (XXV. 40.) kezdődött és a görögországi háborúkban folytatódott a görög műkincsek Rómába szállítása, és ezek, valamint a görögökkel való állandó érintkezés hatására a római ízlés, divat, életmód nagyon megváltozott, sokkal igényesebb, fényűzőbb lett. 2 228-ban járt először római követség Athénban és Korinthoszban (Polübiosz II. 12. 8). 3 Pürrhosz 280-ban a hérakleiai és/vagy 279-ben az asculumi csata után Kineaszt küldte el Rómába, hogy tárgyaljon a senazussal (lásd a XIII. könyv tartalmi összefoglalóját). ! Ez a Kr. e. 367-ben hozott törvény megtiltotta, hogy bárkinek 500 iugerumnál nagyobb birtoka legyen (VI. 35. 5). 5 A M. Cincius Alimentus javaslatára 204-ben hozott törvény korlátozta az ajándékozást, és megtiltotta, hogy az ügyvédek szolgálatukért pénzt vagy ajándékot fogadjanak el. 149
