Seite 42 [42]
OCR
A SZÜLŐI HÁZ SZEREPE A LELKIPÁSZTORI IDENTITÁS ALAKULÁSÁBAN A gyermekkori alapélmények szerepe az identitásképzésben Az ember érésének folyamatában közrejátszanak életkori hatások, a történelmi korhoz és a családtörténethez kötődő, illetve nem kiszámítható hatások, esetenként családi traumák egyaránt. A kisgyermekkor alapélményei közül vannak olyan emlékképek, melyek kiemelkednek a többi élmény közül, s ezek akár pozitívak, akár negatívak a későbbiekben az élettörténeti , magtörténet" meghatározó részei maradnak. Ezen élmények jelentőségére Ancsel Éva a következőképpen világít rá: , Azt hiszem, az embert sorstapasztalatai teszik azzá, ami lényegét alkotja. Olyan történések érdemlik meg ezt az elnevezést, amelyek beépülnek, s a lélek inmunreakciói nem lökik ki, mint valami idegen anyagot. A sorstörténésekben egyszerre megy végbe két ellentétesnek látszó folyamat: egyrészt lényegünkre redukálnak, megszilárdítják identitásunkat, másrészt az ilyen történések után már nem leszünk egészen azok, akik addig voltunk.”!?? Ezek az alapélmények olyan kulcssémakka válnak, melyek az identitás alakulása szempontjából kristályosodási pontként magunk köré szervezik egy-egy élettérhez vagy élethelyzethez kapcsolódó tapasztalatainkat."" Fogalmazhatjuk úgy is, hogy az alapélmények hozzájárulnak ahhoz, hogy , identitásszigetek" jöjjenek létre a gyermek életében. A kisgyermekkori alapélmények a későbbi életszakaszok számára az , arany gyermekkor"-tól a ,világ egy veszélyes hely"-ig, sokféle üzenetet hordoznak, de többnyire a , bízhatom-e a környezetemben és bízhatom-e magamban" kérdései köré csoportosulnak."! Az alapélmény lehet negatív élmény vagy trauma, mely a gyermek önképét és világhoz, élethez való viszonyát befolyásolja: Nagy hatással volt rám az is, hogy én 2,5 éves koromban volt egy nagyon komoly műtétem. Amelynek következtében majdnem meghaltam, és emberileg csoda volt az, hogy élek, és egy nagy hasi műtét után gyakorlatilag nem kaptam levegőt és gégemetszést hajtottak végre. Elég komoly dolgok jöttek ott közbe. Lényeg az, hogy testileg felépültem és meggyógyultam, és hazakerültem, 2,5 évesen akkor azt mondta a szüleimnek Inév] diakónus testvérünk, hogy ez a gyermek megszületett egyszer testileg, aztán visszakapta az életét, gyakorlatilag másodszor született, de ahhoz, hogy az Isten országába bejusson, ahhoz újjá is kell születnie. Hát én ezt csak elmondásokból tudom, 28 L. Kuld: Glaube in Lebensgeschichten - ein Beitrag zur theologischen Autobiographieforschung, Stuttgart, Kohlhammer, 1997, 25. 129 Ancsel Éva: Az élet mint ismeretlen történet, Budapest, Atlantisz, 1995, 81—82. 180 J. M. Mandler: Stories, Scripts, and Scenes — Aspects of Schema Theory, New York, Lawrence Erlbaum Associates 1984, 50. 1 E. H. Erikson: Fiatal Luther és más írások, Budapest, Gondolat, 1991, 464. 41
