Page 30 [30]
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA
Az interjúkérdések az élettörténet kronológiai logikáját követik, így az elemzések
első fele is az emberi életciklus mentén halad (szülői ház, ifjúkor, egyetemi évek).
Két olyan alfejezet született, ami a történetekben fontos volt, és kifejezetten egy
egyházi (megtérés), illetve a lelkészi (elhívás) életút kulcskérdéseihez tartozik.
A lelkészi szolgálat éveihez tartozó elemzések már nem a kronológiát követik,
ezeket olyan kérdések mentén tematizáltam, melyek hangsúlyosan jelentek meg
az interjúk szövegében (munka-—magánélet, lelki élet, hatalom és az anyagi vi¬
lághoz való viszony).
A LELKÉSZKUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA
A harminchárom lelkész életének elbeszélését követve tartalomelemzés módsze¬
rével összesen kilenc téma mentén vizsgálom a lelkészi identitás kulcskérdéseit."
Az interjúk elemzésénél a Heiner Keupp identitásmodelljében már ismertetett
sélettörténeti magtörténet"-et vettem alapul.?
A kutatás alapötlete és a mintavétel
A lelkészkutatás alapötlete 2013 nyarán Finnországban a nemzetközi konfirmá¬
ciós kutatás megbeszélésén született, ahol megismerkedtem a princetoni teológia
tanárával, Gordon S. Mikoskival.? A vele való beszélgetés és az akkor megjelent
81 A kutatásmódszertanhoz lásd: C. White — K. Woodfield - J. Ritchie: Reporting and Presenting
Qualitative Data, in J. Ritchie - J. Lewis (ed.): Qualitative Research Practice - A Guide for Social
Science Students and Researchers, SAGE Publications, London, Thousand Oaks, New Delhi,
2003, 287-320., 311-313.
Vö. Keupp: Identitätskonstruktionen, 217.
A konfirmációs kutatásról lásd: Hámori Ádám - Siba Balázs — Pángyánszky Agnes: Youth and
Confirmation Work in Hungary, in F. Schweitzer — K. Niemela — T. Schlag — H. Simojoki (eds.):
82
83
29