Page 28 [28]
2.4 SZÖKINCS, SZOKESZLET
A szókincs (hagyományos) nyelvészeti osztályozása
A szavaknak a hagyományos nyelvészeti leírásban szokásos kategorizálá¬
si módjait Zsemlyei (2002) könyvére támaszkodva elemzem, aki hét nagy
csoportot különböztet meg: , A nyelvtudomány a következő szempontból
kategorizálhatja a szavakat: 1) társadalmi fontosságuk, 2) az egyes nyelv¬
változatokhoz való viszonyuk, 3) élőnyelvi felhasználásuk, 4) eredetük,
5) a használó egyénhez való viszonyuk szerint, 6) stilisztikai szempont¬
ból és 7) egyéb szempontok szerint" Zsemlyei 2002: 10). A Zsemlyei-féle
csoportosítás lényegében megegyezik a hagyományos magyar lexikoló¬
giai felosztással.
1) A szavak , társadalmi fontossága alapján" a szókészletet a) alapszó¬
kincsre (alapszókészletre) és b) peremszókincsre (kiegészítő szókincsre,
peremszókészletre) osztják. A két csoportba tartozó szavak pontosabb
számáról különböző becslések születtek; az alapszókincsbe tartozó
szavak nagyságrendekkel kevesebben vannak, mint a peremszókincsbe
tartozó szavak. A nyelvstatisztikai vizsgálatok segítségével a szinkrón
alapszókincs számszerűen és konkrétan meghatározható (ez kb. 7000
szó, lásd az alapszókincsről szóló fejezetben). Az alapszókincsbe tarto¬
zó szavakra jellemző, hogy fontosak, össznépi jellegűek, jelentős részük
régi tagja a szókészletnek, nagy a szócsaládjuk, többségük többjelentésű;
lehetnek tőszavak, származékszavak és összetett szavak is. A peremszó¬
kincsbe tartozó szavak kevésbé fontosak, nem össznépi jellegűek, ide
sorolhatók a szókészlet fiatal tagjai, a ritkán használt régi szavak, és
amelyeknek alig van szócsaládjuk.
2) A szókészlet nyelvváltozatonkénti rétegződése szerint három nagy
csoportot különítenek el. A nyelvváltozatok kategorizálására a legelfoga¬
dottabb, széles körben használt és oktatott a Kiss-féle (1995: 74) osztá¬
lyozás, amely alapján a magyar nyelv mai nyelvváltozat-típusait az alábbi
három nagy csoportba osztjuk: a) köznyelvi változatok (beszélt és írott
köznyelv), b) társadalmi változatok (csoportnyelvek és szaknyelvek),
c) területi változatok (nyelvjárások). Ennek megfelelően a szókészletet
is három nagy részre oszthatjuk: köznyelvi szókészletre, szakszavakra, és
tájszavakra. A köznyelvi szókészletet a köznyelvi szótárakban, a szaksza¬
vakat a szakszótárakban és terminológiai szótárakban, a tájszavakat pe¬
dig a tájszótárakban gyűjtik össze (erről részletesebben a 4. fejezetben).
+ 27°