Oldal 170 [170]
K. NÉMETH ÁNDRÁS?P
A TAMÁSI LIKAS-HEGY ÉS TÁRSAI
- LÖSZBE VÄJT BUVÖLYUKAK
KÜLSÖ-SOMOGYBAN ES KÖRNYEKEN
BEVEZETES
„Az újabb levéltári, főleg pedig régészeti kutatások sokban módosítják a török megszállás
alatti terület népesedési és települési viszonyairól alkotott képet. Kiderül ezekből, hogy a
dunántúli magyar falvak lakossága tekintélyes részben elhagyta a hadak járta ármentes
mezőket, s az erdők és vizek védelmébe húzódott." — írta Makkai László a török kor
emberföldrajzi mérlegét készítve (Makkai 1985: 1437). Az említett régészeti ku¬
tatások alatt elsősorban Müller Róbert munkáit érthetjük, aki a fonyódi járásban
végzett terepbejárásai, illetve Somogy, Zala és Veszprém megyei adatok segítségével
kimutatta, hogy számos olyan kisebb, rövid ideig lakott török kori szálláshely léte¬
zett az utaktól távol, elsősorban vizek és mocsarak közelében, amelyeket ideiglenes
menedékhelyként azonosíthatunk (Müller 1973; Müller 1976: 62-65).
»2 Az objektumok azonositäsäban &s kutatäsäban többen segitettek. Magyarkesziben Beleczki
István és Szabó Märta, Kisszekelyben Benke János, Horváth András, Isztl Márton és Neumann
Péter, Tamásiban Kántor Miklós (akinek a Likas-hegy belsejéből ismert két régészeti leletet
is köszönhetem) és Palánki Gábor, Tolnanémediben Gergály Imre és Végh István, Udvariban
Peszt Attila és Kilvinger Péter kalauzolt, illetve látott el adatokkal. A tamási Likas-hegy fém¬
keresős kutatásában részt vett Czövek Attila, K. Tóth Gábor, Kántor Miklós és Sándor Lajos, a
fémleletek túlnyomó részét utóbbi gyűjtötte. Ugyaninnen terepi megfigyeléseket Kraft Jánosnak
(Pécsi Bányakapitányság) és Máté Gábornak köszönhetek. A Likas-hegy környezetének szint¬
vonalas felmérését a Meridián Mérnöki Iroda Kft., a 3D fotogrammetriai felmérést pedig Sandó
Norbert (Pazirik Informatikai Kft.) készítette, Balogh András ügyvezető önzetlen segítségét e
helyen is köszönöm. A balatonendrédi terepbejáráson Balogh Zoltán és Varga Máté, a ságvárin
rajtuk kívül Horváth Szilvia vett részt. A Tamási-Likas-hegyi érmeket Varga Máté határozta
meg. Stibrányi Máténak adatokat köszönhetek, Eszterhás Istvánnak a ságvári és balatonendrédi
löszüregek felmérési rajzai újraközlésének engedélyezéséért vagyok hálás. A tárgyfotókat Retkes
Tamás, a lelettáblát Vicze László (mindketten: Wosinsky Mór Megyei Múzeum) készítette.
A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.-nek köszönöm, hogy folyamatosan lehetővé tette az erdő
területén történő kutatást. A kézirathoz Fuksz Márta, Máté Gábor, Varga Máté, valamint Sófalvi
András fűzött értékes észrevételeket. Érsekhalma-Hildpuszta lelőhelyre Pánya István hívta fel
a figyelmemet. Minden érintett segítségét köszönöm. A témáról eddig egy előadás-kivonat (K.
Németh 2017) és egy ismeretterjesztő cikk látott napvilágot (K. Németh 20180).