Seite 96 [96]
A GESCHICHTE DER AUTOBIOGRAPHIE RÉTEGEI
MOTIVÁCIÓ, FELÉPÍTÉS, KRONOLÓGIAI RÉTEGEK
Misch akkor határozta el magát e történeti munka megírására, amikor a Porosz
Tudományos Akadémia pályázatot írt ki az önéletírások történetének feldolgozá¬
sára. Ekkor írta meg és nyújtotta be a munka első, tömör, még kézzel írott változa¬
tát a díj elnyerésének reményében 1904-ben." A pályadíjat végül valóban elnyerő
kézirat első részéből készült könyv 1907-ben jelent meg nyomtatásban, az utolsó
kötetet pedig már posztumusz adták ki Misch barátai, nolens volens az eredeti
változatból. Misch ugyanis meghalt, mielőtt áttekinthette és átdolgozhatta volna
azzal az alapossággal, amellyel a korábbi köteteket dolgozta át olyannyira, hogy
legalább kétszer akkora terjedelműek lettek, mint az eredeti 1904-es változatban.
Vagyis igen valószínű, hogy ha Misch az ötvenes vagy hatvanas években újraírta
volna a szóban forgó kötetet, akkor például Descartes önéletírásnak is tekinthető
szövegeinek értékelése is elmélyültebb lett volna, mint mai formájában.
Részletesebben áttekintve a mű kiadástörténetét, azzal kezdhetjük, hogy
az első kötet Das Altertum [Az ökor] cimmel jelent meg elsőször 1907-ben a Lip¬
csében és Berlinben működő Teubner kiadónál. A második kiadás 1931-ben
jelent meg, a harmadik, erősen kibővített és két részkötetre osztott kiadás pe¬
dig 1949-ben (első félkötet, Bern/München, Franke), illetve 1950-ben (második
félkötet, Frankfurt am Main, Schulte-Bulmke). Az első félkötet 1976-ban, a má¬
sodik 1974-ben érte meg a negyedik kiadást. A kényszerű angliai emigráció ide¬
jén készítette elő Misch az első angol kiadást és a harmadik németet, nagyjából
egyszerre. Mindkettő kétkötetessé bővült, alapvetően Platón önéletrajzi jellegű
Hetedik levelének elemzése révén. Annak ellenére, hogy angolul nem mindig
szerencsésen jelennek meg a bonyolult német mondatok, a kötet több kiadást is
megélt: eredetileg a Harvard University Press adta ki 1951-ben.
77 Cf. Pierre-Francois Moreau: Une theorie de l’autobiographie : Georg Misch, Revue de synthese,
117, 1996/3-4, 377-389.