Oldal 84 [84]
OCR
MISCH DERÉKBA TÖRT MUNKÁSSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSEI Ez számára nem jelentett vallástalanságot vagy a vallások jelentőségének tagadását. Egyrészt úgy vélte, a kikutathatatlanhoz vallási értelemben vett tiszteletteli rettegéssel viszonyuló emberek felszabadultak olyan új cselekedetekre, amelyek a gondolkodás számára lényegileg kimeríthetetlent egy-egy új módon helyezik át a valóságba. Ezt a fajta cselekvést König értelmezésében a — GdA Abélard és Héloise-fejezetében leírt, illetve ideálként posztulált — dogmák nélküli vallásosság körébe tartozónak tekintette Misch. Bollnow es a Misch-Ricoeur kapcsolat Otto Friedrich Bollnow (1903-1991) reszvetele az 1948-ban meg nem jelent Misch-Festschriftben sajätos fejlemeny annyiban, hogy ugyan valöban tanult Göttingenben filozöfiät Mischnel, pedagögiät pedig Hermann Nohlnäl - tehat két Dilthey-tanitvanynal —, 4m a davosi Cassirer-Heidegger-vitäban mär ez utóbbi oldalán vett részt jegyzőkönyvíróként. Ugyanakkor egyértelműen elkötelezett híve lett a nemzetiszocialista rezsimnek és egyetempolitikájának, miközben épp ezek voltak felelősek Misch félreállításáért, emigrációba kényszerítéséért, s ezzel pályája megtöréséért."9 Persze a német mentalitás helyzete ebben az időszakban nagyon összetett volt, mint erre már korábban is utaltunk. Mindenesetre a második világháborút követő működése során írott tanulmányaiban, köteteiben komolyan, és az eddigiekhez képest új oldalról méltatja Misch munkásságát — Dilthey-ét is —, s mar csak ezért is helyet kell, hogy kapjon kötetünkben. Két tanulmanyardl lesz szö, az egyik Lebensphilosophie und Logik. Georg Misch und der Göttinger Kreis [Eletfilozöfia es logika. Georg Misch és a Göttingeni 160 Innen nézve sajátos az alábbiakban ismertetendő tanulmányának egy megfogalmazása: , Mir kommt es allein darauf an, das wieder in die Diskussion zurückzuholen, was seinerzeit schon in Göttingen geleistet und dann unter dem Zwang der politischen Ereignisse in Vergessenheit geraten war [...]”, Zeitschrift für philosophische Forschung, Bd. 34, 1980, 423-440; vagy a következö: „In Göttingen war in den zwanziger und frühen dreißiger Jahren eine Entwicklung in den Gang gekommen, die dann durch die nationalsozialistische Herrschaft gewaltsam abgebrochen wurde, und darum nicht die gebührende Wirkung hat ausüben können.” Uo., 424; a legérdekesebb kétségkívül az itt következö: „Der Vollständigkeit halber nenne ich noch meine eigne Darstellung „Wilhelm Dilthey, eine Einführung in seine Philosophie” von 1936 als den Versuch, die oft schwer verständliche Darstellung des Spätwerks bei Misch in einer leichter verständlichen Darstellung zu verbreiten und über die Ungunst der Zeiten, in denen Misch nicht mehr zu Worte kommen konnte, lebendig zu erhalten.” Uo., 425. A kommentärröl e helyütt mindenképp lemondhatunk - hiszen az egész Német Szövetségi Köztársaság berendezkedését, a múlttal való szembenézéstilletné — azon kívül, ami Mischtis érinti: Misch az első világháború idején maga teljes mértékben csatlakozott a német nemzeti érzelmű gondolkodáshoz, amint már korábban is említettük. Bizonyára tragikusan ambivalens volt a viszonyulása a Bollnow-hoz hasonló politikai elkötelezettségű tanítványokhoz és kollégákhoz. + 83 +
