Oldal 67 [67]
OCR
kereskedő stb. Római katolikus 147, evangélikus 73, református 37, görögkeleti ortodox 8, unitárius 2, ismeretlen 9. Az erdélyi születésűek megoszlása: 76 német (szász), 65 magyar, 2 görög és l román. Magyarországon és Horvátországban születettek száma 26, a Monarchia többi tartományában születtek 55-en, külföldön: 35-en, ismeretlen helyen: 16-an. (Az orvosok között 1777-78-ban ott találjuk Samuel Hahnemannt, a homeopát ia megteremtőjét, aki Samuel Brukenthal háziorvosaként került Nagyszebenbe.) 1789ben majdnem 200 tagot tartottak nyilván. Bánffy György, ekkor már az egyesített magyar és erdélyi Kancellária alelnöke volt a tartományi főmester, 9" Brukenthal Mihály 1789 márciusának elején lépett be, és gyorsan harmadik fokú mesterré emelkedett. Felvételi kérelmében hangsúlyozta, hogy ,egy olyan társaság, amelynek fő tevékenysége az emberek javának előmozdítása, minden helyesen gondolkodó embert arra ösztönöz, hogy ennek a társaságnak a tagja legyen”.°” Es ebben a szellemben készített javaslatot a liturgia korszerűsítésére, valamint arra, hogy az iskolák miként javíthatnák az erkölcsöket. Az imák rövidítésének szükségességét hangsúlyozta és azt, hogy töröljék belőlük ,a misztikus és keleti kifejezéseket", továbbá a bűnbánó imák, a megbotránkoztató szokások kiiktatását javasolta. Szóvá tette, hogy az egyházi énekek ízléstelenek, és ellentmondanak a józan észnek. A nevelés célját abban látta, hogy a gyermekek, ha felnőnek, becsületes keresztények és szorgos világpolgárok legyenek. Lehet, hogy Brukenthal Mihályt a szabadkőműves páholyban uralkodó elvi és gyakorlati babonaellenesség ösztönözte a babona-ankétra. De ösztönözhette az is, hogy hivatali pályafutása során is egyre több tapasztalatot szerzett. Brukenthal Mihály pályafutásában nagy megpróbáltatást jelentett az a feladat, amelyet a Horea-felkelés során guberniumi biztosként kellett teljesítenie. Kínos helyzetbe került, mint minden erdélyi tisztségviselő. Ez az 1784-es felkelés ugyanis szorosan öszszefonödott az uralkod6 reformpolitikäjäval &s egesz habitusäval, azzal, ahogy teljhatalmában bízva meg akarta törni a nemességet, s néhány éven belül be akarta vezetni a törvény előtti egyenlőséget és a közteherviselést. Főhivatalnokai lassú és folyamatos reformot akartak, a rendi képviseleti rendszer működtetését, valamiféle alkotmányos abszolutizmust a korlátlan abszolutizmus helyett. A császár bízott helyzet adta hatalmában, és a parasztságban kereste a szövetségesét. Azzal, hogy a parasztok sérelmeit közvetlenül és személyesen hallgatta meg, azt is érzékeltette, hogy nem bízik a közigazgatásban és az igazsägszolgältatäsban. A „katonai jóléti állam" álma vezette." Egy ko305 Zieglauer: Geschichte der Freimaurerloge, 1875, 507-509. 306 Thomas Sindilariu: Freimaurer in Siebenbürgen 1749-1790. Heidelberg - Kronstadt: Arbeitskreis für Siebenbürgische Landeskunde - Aldus, 2011, II. (táblázat). 307 Sibiu, Arhivele Statului, A 6-8, 160. 308 Friedrich Teutsch: Geschichte der evangelischen Kirche in Siebenbürgen II. Hermannstadt: Krafft, 1922, 245. 30 Sibiu, Arhivele Statului, CD 1-51. 161. 310 Anton Tantner: Die Quellen der Konskription. Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16.-18. Jahrhundert). Hrsg. Josef Pauser - Martin Scheutz - Thomas Winkelbauer. Wien - München: 66
