Oldal 55 [55]
A TANTERMI DRÁMA FŐ ÖSSZETEVŐI
haladhasson abba az iranyba, amerre mar amity is elindult.'°° Goffman gazdag
munkásságából az emberek hétköznapi kommunikációjában fellelhető struktü¬
rák elemzése volt leginkább hatással Heathcote-ra. Frame Analysis című köny¬
vében Goffman a golfozás területéről hoz példát, amelyben arra világít rá, hogy
ugyanannak az eseménynek az értelmezésében milyen jelentős különbséget
eredményezhet a helyzetben betöltött szerep, és az ahhoz kapcsolódó feladat.
Például, míg a golfozás játék annak, aki csinálja, addig a golfoktatónak vagy
az ütőket cipelő fiúnak munka.""7" Különböző társadalmi helyzetek meghatá¬
rozott viselkedést, szereprepertoárt várnak el a benne részt vevőktől. Ha szín¬
házban nézők vagyunk, akkor viszonylag egyértelmű viszonyunk van ahhoz,
ami a színpadon történik. Bár illedelmesen ülünk a helyünkön, mégis aktívan
értelmezzük, magunkban értékeljük a látottakat. Szabad elérzékenyülnünk vagy
meglepődnünk, de akár unatkoznunk is. Nagyrészt kiszámítható, hogy mi az
elvárás velünk szemben, és hogy a néző pozíciójában mi a tennivalónk a szín¬
padon történő dolgok kapcsán. A nézőség keretezi a viszonyunkat a színpadi
eseményekhez. A keretet maga a társadalmi szituáció hozza létre. Ha tanárként
egy izgága osztályt viszek színházba, akkor rögtön bonyolultabbá válik a helyzet,
mert összetett társadalmi helyzetbe lépek: néző leszek, de közben nem szűnik
meg a másik szerepköröm sem; tanár is maradok, és az ezzel a szerepemmel járó
felelősséget is viselem tovább. Keveredik a nézői feladatom a tanári feladataim¬
mal. El kell döntenem, hogy átengedjem magam az előadásnak, vagy a mobilozó
tanítványomra szóljak rá.
Ha az iskolát nézzük, akkor láthatjuk, hogy ehhez nagyon hasonló módon
társadalmilag meghatározott, hogy kinek mi a dolga, a tanár és a diák szerep
egyaránt kötött. A szerepkörökkel kapcsolatos elvárások kölcsönösen kiegészítik
egymást az ehhez hasonló rendszerekben. A szerepkörök, az elvárások azzal kap¬
csolatban, hogy egy rendszerben kinek mi a dolga, persze alakíthatók bizonyos
szintig, akár iskolák, akár egyéni tanár-diák közösségek viszonyában.
Az osztálytermi drámához visszatérve több olyan aspektusa is van Goffman
társadalmi szerepekkel kapcsolatos elméletének, ami hasznosítható a munkánk¬
ban. Hasznos több részre bontani a keret fogalmát, mert ezek külön-külön is
alkalmazható eszközöket kínálnak. A továbbiakban azért beszélek eseményről,
mert nem feltétlenül dramatikus formában megvalósuló szituációról van szó.
Az esemény lehet egy regényben vagy mesében történő incidens, vagy egy törté¬
nelmi, esetleg iskolai történés is, bármilyen narratív cselekménysor kiemelkedő
történése.
106 Bolton: Acting in Classroom Drama, 192.
107 Erving Goffman: Frame Analysis, Boston, Northeastern University Press, 1986, 8.
+54»