Oldal 280 [280]
OCR
A legfelső politikai fórum, a Konferencia e 279 ferencia üléseit." Haugwitz - mint a sziléziai kormányzat korábbi vezetője - eredményes tevékenysége mellett többek között azért tudott az új reformmiként Mária Terézia is írja 1755/1756. évi politikai testamentumában, nem rendelkezett a belügyekről átfogó ismeretekkel és reformjavaslatokkal." Pedig Mária Terézia elhíresült uralkodói ars poeticája szerint: , Az uralkodó legfontosabb feladata a tanácsadóinak a kiválasztása.""" A Konferencia működésében a következő alapvető személyi változás 1753-ban következett be, amikortól a korábbi párizsi követ, az új államkancellár, Kaunitz az ülések állandó résztvevőjévé vált. Kaunitz érkezése új korszakot nyitott a Konferencia történetében, az államkancellár dominanciája a felterjesztések és a külföldi követjelentesek alapjan is egyaränt jöl erzekelhetö.°” Kaunitz kinevezése személyi változásokat is eredményezett, elmozdították (1733-tól báró) Johann Christoph von Bartensteint (1689-1767) pozíciójából, aki 1727-óta volt titkára, majd protokollvezetője a Konferenciának, mindemellett pedig évtizedeken át a Habsburg-külpolitika meghatározó szakértőjének, formálójának számított. Barteinstein távozása azonban nem kegy- vagy bizalomvesztés miatt történt, alkancellári méltóságát továbbra is megtarthatta (bár az Államkancelláriától átkerült a Directorium in publicis et cameralibushoz mint cseh-osztrák udvari alkancellár), illetve József főherceg nevelésébe is aktívan bekapcsolódhatott. A stra$burgi származású konvertita Konferenciától való távozása a Kaunitz-féle elitcsere részét képezte." A Konferencia protokollvezetői funkcióját Bartenstein előtt (1718-tól báró) Johann Georg von Buol (1656-1727) osztrák kancelláriai tanácsos, 1753 után pedig (1759től báró) Friedrich von Binder (1708-1782) államkancelláriai referens látta el, tehát a pozíció szorosan kötődött a Konferencia működésében vezető szerepet játszó kancellárokhoz. Kaunitz egyébként formálisan nem volt kinevezve a Konferencia vezetőjének, az üléseken az elnöki tisztséget általában Ulfeld főudvarmester látta el, akinek városi palotája szolgált jellemzően a gyűlések helyszínéül is." De amikor az uralkodó vagy a Habsburg-dinasztia valamely tagja jelenlétében tartottak Konferenciát, akkor arra mindig az uralkodói rezidencián került sor. Ez a gyakorlat érvényesült VI. Károly uralkodása alatt is, aki naplójában szűkszavúan mindig megemlékezett azon konferenciaülésekről, amelyeken 559 "Az uralkodónő tanácsadói köréről bővebben lásd: Walter, 1951. 560 Maria Theresia, 1968. 117. »Die wichtigste Obsorg eines Regenten ist die Auswahl seiner Ratgeber.” Maria Theresia, 1968. 130. H. Balazs, 1987. 60-74. Walter, 1951. 33-35. A Mária Terézia uralkodásának első felében bekövetkezett elitcsere folyamatáról bővebben lásd: Stollberg-Rilinger, 2017. 222-237. 564 Hochedlinger, 2019/e. 437. 561 562 563
