Seite 237 [237]
236 = FELVINCZI KATALIN - MAGI ANNA - SÁROSI PÉTER - PAKSI BORBÁLA
A vizsgált uniós országokban általában is hasonló változásokat tapasztaltunk:
az EVS egyes hullámai között az országokban átlagosan tendenciajelleggel, az
Unió népessége körében pedig (a nagy elemszám miatt) hibahatáron túl csök¬
kent, majd növekedett az , erősen iszákosok" elutasítása (10. ábra vastag fekete
folytonos, ill. szaggatott vonal). A hazai (és az uniós) tendenciákhoz hasonló
változásokat a vizsgált 20 országból nyolcban láthatunk (10. ábra vékony piros
vonalak): Csehországban, Észtországban, Franciaországban, Németországban,
Lengyelországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Spanyolországban. Ellentétes,
az időszak első felében hibahatáron túl vagy tendenciajelleggel növekvő, majd
csökkenő tendencia az , erősen iszakosok” eseteben is három országban figyel¬
hető meg (10. ábra, sárga vonalak): Finnországban, Dániában és Portugáliában.
Amennyiben a pszichoaktívszer-használókkal kapcsolatos társadalmi távol¬
ság alakulását más társadalmi csoportok kontextusában vizsgáljuk, általában azt
mondhatjuk, hogy az elmúlt 20 éves időszak kezdetén a távolság csökkenése
irányába mutató folyamatokat később a távolságtartás növekedése váltotta fel.
Mint ahogy azt a 3. fejezetben láthattuk (5. ábra és 8. táblázat), az ADE- és az
OLAAP-kutatasok adatai alapján a magyarországi felnőtt népesség körében 2001
és 2007 között a vizsgált társadalmi csoportok többsége esetében csökkent a velük
szemben tartott társadalmi távolság, ami 2007 és 2015 között már csak az
LMBTO-- emberekkel esetében folytatódott, a többi társadalmi csoport esetében
jellemzően az elutasítás növekedésével leírható folyamat vette kezdetét, majd az
elutasítás 2015 és 2019 között tovább erősödött, még olyan társadalmi csoportok
vonatkozásában is, melyekkel kapcsolatban a többség általában nem elutasító.
Amennyiben ezt a kontextust az EVS-kutatásban részt vevő uniós országok kö¬
rében vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a pszichoaktívszer-használókkal kapcso¬
latos társadalmi távolság magyarországihoz hasonló alakulása az elmúlt 20 évben
Európa lakossága körében, illetve általában az Unió országaiban egészen más
kontextusban zajlott. Míg Magyarországon a bevándorlókat elutasítók aránya
2007 óta megháromszorozva az akkori társadalmi távolságot, mintegy 40 száza¬
lékponttal emelkedett, addig Európa lakossága körében kevesebb mint három,
az országokban átlagosan pedig öt százalékpont körüli növekedés volt megfi¬
gyelhető. Hasonlóképpen, a roma származásúak esetében a magyarországi több
mint 15 százalékpontos növekedéshez képest más országokban átlagosan - hiba¬
határ körüli értékkel - kevesebb mint három százalékponttal nőtt, az európai
lakosság körében pedig nem változott az elutasítottságuk aránya. Míg hazánkban
az LMBTO-- emberekkel kapcsolatos társadalmi távolság csökkenésében 2001
és 2007 között tapasztalható lendület megtörése az EVS-kutatás hullámainak
megfelelő időegységek alapján is látszik, más országokban átlagosan, ill. Európa
lakossága körében lineárishoz közelítő csökkenés tapasztalható a homoszexuá¬